Infostart.hu
eur:
379.83
usd:
321.9
bux:
133380.08
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Pixabay

Elemzők a NATO-ról: egyelőre elérhetetlen a Donald Trump által felvetett cél

Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.

A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.

A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra - áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.

A tanulmány szerint

a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.

Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.

A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról - áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.

Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket - ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette -, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.

Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy

ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.

Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.

Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva - vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve - azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait - hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.

Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel

az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor - például az oktatás és az egészségügy - kiadásaira.

Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett - áll az IISS tanulmányában.

Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy - jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat - az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű - fogalmaz az IISS éves jelentése.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Úgy tűnik, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában egyszerre zajlik nagyszabású beruházás és látványos termelés-visszafogás, miközben a vállalat és a kormány továbbra is sikertörténetként kommunikálja a fejlesztéseket. Az ellentmondásos helyzetre az ad okot, hogy a 24.hu információi szerint az üzem egyes területein 2026 elején egyműszakos munkarendre álltak át, ami a dolgozók tapasztalatai szerint jelentős kapacitáscsökkenést takar, noha a hivatalos kommunikáció ezt átmeneti, technológiai okokkal magyarázza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×