Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Pixabay

Elemzők a NATO-ról: egyelőre elérhetetlen a Donald Trump által felvetett cél

Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.

A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.

A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra - áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.

A tanulmány szerint

a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.

Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.

A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról - áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.

Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket - ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette -, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.

Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy

ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.

Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.

Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva - vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve - azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait - hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.

Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel

az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor - például az oktatás és az egészségügy - kiadásaira.

Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett - áll az IISS tanulmányában.

Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy - jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat - az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű - fogalmaz az IISS éves jelentése.

Címlapról ajánljuk
Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

„Nem ismétlődhet meg az iraki káosz” – üzente Reza Pahlavi, az 1979-ben az iszlamisták által megbuktatott iráni sah fia, aki közölte: részt venne Irán átmeneti kormányzásában, ha Ali Hamenei ajatollah halála után megbukik az iszlamista rezsim. Népszavazással megerősített új alkotmányt, majd szabad választásokat szeretne.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×