A hétvégi választásokat kétharmaddal megnyerő Tisza Párt szándéka, hogy bevezeti Magyarországon az eurót, ehhez majd szakértőkkel tekinti át a kérdést az államháztartás helyzetének megismerése után. Az EU közös fizetőeszközével kapcsolatban Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta:

a felmérések szerint a magyar társadalom támogatja az euró bevezetését, és ha ezt mégsem sikerül megvalósítani, az politikai szempontból is elég kedvezőtlen lehet az új kormányzatnak.

Emiatt úgy véli, hogy ezt az ígéretet érdemes komolyan venni. Az már más kérdés, hogy az oda vezető út nem egyszerű.

„Nem valószínű, hogy rettenetesen drasztikus hiánylefaragásra készül a kormányzat, és ebből azért az következik, hogy az euró bevezetése valószínűleg nem fog három év alatt fog történni, ez inkább egy négy-öt-hat éves projekt lehet. A párt kommunikációjában nem szerepel konkrét céldátum, sem az oda vezető út, az oda vezető pálya nincs egyelőre lefektetve” – mondta az elemző.

Nyeste Orsolya a kommunikált információk alapján úgy látja, hogy a kormányzat alapvetően a 2030-as évek első néhány évében gondolkodik, ami, mivel túllóg az első négyéves cikluson, jelent egyfajta kockázatot, egy kormányváltás megtörheti ezt az elkötelezettséget. Ám szerinte ha elindul ez a projekt, és jól halad az ország ezen az úton, akkor egy másik kormánynak nem állna érdekében ezt az utat megtörni, visszafordítani.

„Azért az elmúlt évek nagy inflációs sokkja sok mindenkibe beégett annyira, hogy ne ragaszkodjon a saját devizához, és a forintot ne a függetlenség zálogának tartsa”

– mondta az Erste vezető elemzője.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint már önmagában az euróbevezetési program meghirdetése előnyt jelent egy gazdaságpolitika számára a kamatok csökkenésén, az árfolyam stabilitásán keresztül, amennyiben ez hiteles.

„Ezt a játékot egyszer már játszottuk, még a baloldali kormányzat volt az, amelyik mindig öt évre volt az eurózónától, mert meghirdette a programot, és az égvilágon semmit nem csinált, hogy teljesítse. Ebbe még egyszer nem biztos, hogy érdemes belecsúszni, de volt rá példa, hogy már használtuk az euróbevezetés ürügyét arra, hogy a befektetőket az egyébként nem túl fegyelmezett gazdaságpolitikával szemben türelemre intsék. És mivel ez egy társadalmilag is népszerű ügy, és egyébként a jó gazdaságpolitika útja egybeesik az euróbevezetés útjával, a makrostabilitás, a nominális stabilitás útjával, ezért nem racionális egy gazdaságpolitikának, amelyik elkötelezi magát egy jó gazdaságpolitikai irányhoz való visszatéréshez, hogy letérjen az euróbevezetés programjától” – fogalmazott az elemző.

Ugyanakkor

azt is látni kell szerinte, hogy ezt 2030-ig megteremteni irreális. A folyamatnak vannak különböző intézményi lassító tényezői is.

„Nagyon-nagyon jó gazdaságpolitikával és egy szerencsés csillagzattal – ami mondjuk azért a mostani világgazdasági környezetet elnézve nem biztos, hogy adott – el lehet jutni mondjuk a 2030-as választási kampányig oda, hogy azt lehessen mondani, hogy már nagyon közel vagyunk az euróbevezetéshez” – vázolta.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.