Infostart.hu
eur:
360.31
usd:
309.25
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Alexander Hoffmann, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti csoportjának vezetõje (b), Friedrich Merz német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Jens Spahn, a CDU parlamenti csoportjának vezetõje (b-j) beszélget a két csoport alkotta frakció ülése elõtt a parlament berlini épületében 2026. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bauer Bence a német belpolitikai helyzetről: ilyen rossz megítélése egy kormánynak se volt még

A legújabb felmérések szerint a német emberek 84 százaléka nem elégedett Friedrich Merz kormányának a munkájával. Az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban elmondta: a kancellár azért nem tudja teljesíteni a korábban tett ígéreteit, mert a Szociáldemokrata Párt akadályozza a reformok megvalósulását.

A német kancellár nehezen mutathat erőt az uniós vezetésben, mert jelenleg gyenge belpolitikai lábakon áll – mondta az InfoRádióban az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Mint fogalmazott, rekordalacsony szinten van a szövetségi kormány támogatottsága, a legutóbbi helyi közvélemény-kutatásokon mindössze a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta azt, hogy jónak tartja a Merz-kabinet munkáját, míg 84 százalékuk az elégedetlenségét fejezte ki. Bauer Bence szerint

ilyen rossz megítélése egy német kormánynak se volt korábban.

Azt gondolja, hogy ennek a széles körű elégedetlenségnek az a fő oka, hogy a kancellár több ígéretét sem tudta teljesíteni. A szakértő ilyen problémának nevezte a migrációval, a gazdaság helyreállításával, a munkaalapú társadalom bevezetésével, a szociális jóléti rendszer reformjával, a belbiztonság és a közbiztonság javításával kapcsolatos hiányosságokat, illetve elmaradt intézkedéseket.

Az MCC intézetigazgatója hozzátette: a német társadalomban egyre többen azt érzik, hogy kicsúszik a német kormány kezéből az irányítás, rendezetlenség van, miközben a migráció okozta kihívások fokozódnak. Bauer Bence úgy fogalmazott, bár Friedrich Merz hangzatos ígéreteket tett a tavalyi választási kampány véghajrájában, de „ebből semmi nem valósult meg”, és a szavazók többsége pontosan tudja, hogy

azért nem teljesülhetnek az ígéretek, mert Friedrich Merznek a Német Szociáldemokrata Párttal kellene dűlőre jutnia az egyes ügyekben, utóbbi párt azonban nem érdekelt abban, hogy az említett reformok megvalósuljanak,

és ezért „visszahúzza” a CDU-t. A szakértő szerint a választók többsége azzal is tisztában van, hogy az AfD-vel együttműködve lehetne előrelépni az intézkedések végigvitelében, csakhogy ennek gátat szab, hogy a CDU „politikai karanténban tartja” az AfD-t.

A legutóbbi közvélemény-kutatások egyébként szinte holtversenyt mutattak a CDU és az AfD között. Egyes méréseknél a CDU vezet egy százalékkal, másoknál az AfD nagyjából ugyanilyen előnnyel, tulajdonképpen már hónapok óta 25-26 százalék körüli eredményeket ér el a két párt. Bauer Bence elmondta: ezen adatok alapján

bármennyire is egyre népszerűbb az AfD, egyedül nem tudna kormányt alakítani,

hiszen Németországban szövetségi szinten arányos választási rendszer van, és csak a mandátumok 50 százalékának a megszerzésével juthatna hatalomra egyetlen párt.

A tartományokban már más a helyzet, ugyanis a kieső pártok révén például Szász-Anhaltban az AfD akár 42-43 százalékos szavazataránnyal is tud kormányt alakítani a hárompárti parlamentben. Az MCC intézetigazgatója szerint

nem véletlen, hogy a CDU Németországban a magyarországihoz hasonló választási rendszert vezetne be.

A jelenlegi német lebonyolítás szerint ugyanis az arányos választási rendszer a pártok fragmentáltságával folyamatos koalíciós kényszert idéz elő két vagy akár három párt között. Ez a kényszer pedig nem teszi lehetővé, hogy egy politikai agenda megvalósítható legyen, hanem állandóan sok kompromisszumot kell megkötni, ami „elmossa a határokat, és nem igazán lehet tudni, hogy ki mit akar”.

A németek többsége szerint elhibázott a kormány migrációs politikája

A migráció tekintetében a legtöbb német cég, vállalkozás szívesen fogadja a magas szakképzettséggel rendelkező külföldi munkaerőt. Bauer Bence szerint az jelenti a legfőbb problémát, hogy azok a migránsok, akik az elmúlt tíz évben érkeztek Németországba, nem igazán képzettek, a többség javarészt „a szociális ellátórendszerben tengődik, és nagyon sok pénzbe kerülnek a német államnak, mert nincsen hozzáadott értékük”. A szakértő szerint „félreértelmezett humanitárius megfontolásból fogadta be őket” Németország, és bár már Angela Merkelt is a jó szándék vezérelte, a valóságban teljesen más történt a megígértekhez képest.

Az MCC intézetigazgatója hozzátette: a migráció az elmúlt években számos problémakört vetett fel a közbiztonsággal, az oktatással, a lakhatással, a munkaerőpiaccal, a szociális ellátórendszerekkel kapcsolatban, és ezeket eddig nem tudta megoldani a politikai vezetés. A közvélemény-kutatási adatok szerint a német emberek 80 százaléka úgy látja, elhibázott a kormány migrációs politikája. Bauer Bence úgy értékelt, hogy eddig nem történt igazi fordulat ebben a kérdésben, „inkább kozmetikázás történik”, a Merz-kormány „megpróbál javítgatni a jelenségeken, de a probléma gyökeréhez nem nyúl hozzá”.

(A nyitóképen: Alexander Hoffmann, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti csoportjának vezetője, Friedrich Merz német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Jens Spahn, a CDU parlamenti csoportjának vezetője beszélget a két csoport alkotta frakció ülése előtt a parlament berlini épületében 2026. március 17-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×