Infostart.hu
eur:
377.98
usd:
320.55
bux:
129755.31
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond a francia nagyköveteknek a párizsi államfői hivatalban 2025. január 6-án, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulója előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

Alakul az újabb feszültség Franciaországban

Mostani döntése lehet Emmanuel Macron államfő első politikai öröksége.

Emmanuel Macron francia elnök politikai szövetségesét, Richard Ferrand-t, a Nemzetgyűlés korábbi elnökét jelölte hétfőn az Alkotmánytanács élére. Ez utóbbinak a poszt elnyeréséhez azonban a parlamenti meghallgatásokon is meg kell felelnie, amelyeknek kimenetele viszont bizonytalan a háromosztatú vált alsóházban.

Ez a döntés lehet a 2027-ben leköszönő államfő első politikai öröksége, ugyanis az Alkotmánytanács leendő elnöke, aki Laurent Fabius utódja lesz, kilenc évig, 2034-ig marad hivatalban.

Richard Ferrand kinevezése azért is kényes kérdés, mert a két év múlva esedékes elnökválasztást követően nem kizárt, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje váltja Emmanuel Macront az államfői székben.

Az a tény, hogy Emmanuel Macron egyik politikai szövetségesét jelölte a posztra, bírálatokat váltott ki politikusok és jogi szakértők részéről egyaránt.

A Nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet és szenátusi kollégája, Gérard Larcher is tehetett egy-egy jelölést: előbbi Laurence Vichnievsky volt vizsgálóbírót és a centrista Modem volt képviselőjét, az utóbbi Philippe Bas-t, a jobbközép Köztársaságiak szenátorát jelölte.

A két utóbbi jelölt Corinne Luquiens-t és Michel Pinault-t válthatja az Alkotmánytanácsban, akik az elnöki székben ülő Laurent Fabiushoz hasonlóan kilencéves mandátumuk végére értek.

A három jelölt meghallgatását február 19-én tervezi a parlament.

Laurence Vichnievskyt a Nemzetgyűlés jogi bizottsága, Philippe Bas-t pedig a Szenátus jogi bizottsága hallgatja meg. Megválasztásukhoz a bizottsági tagok legalább háromötödének támogatása szükséges.

Richard Ferrand-nak viszont mindkét házban meg kell majd győznie a jogi bizottságokat, ami elsősorban a Nemzetgyűlésben ígérkezik nehéz feladatnak, ott ugyanis az elnöki tábornak nincs többsége.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista Francois Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Címlapról ajánljuk
Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×