Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond a francia nagyköveteknek a párizsi államfői hivatalban 2025. január 6-án, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulója előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

Alakul az újabb feszültség Franciaországban

Mostani döntése lehet Emmanuel Macron államfő első politikai öröksége.

Emmanuel Macron francia elnök politikai szövetségesét, Richard Ferrand-t, a Nemzetgyűlés korábbi elnökét jelölte hétfőn az Alkotmánytanács élére. Ez utóbbinak a poszt elnyeréséhez azonban a parlamenti meghallgatásokon is meg kell felelnie, amelyeknek kimenetele viszont bizonytalan a háromosztatú vált alsóházban.

Ez a döntés lehet a 2027-ben leköszönő államfő első politikai öröksége, ugyanis az Alkotmánytanács leendő elnöke, aki Laurent Fabius utódja lesz, kilenc évig, 2034-ig marad hivatalban.

Richard Ferrand kinevezése azért is kényes kérdés, mert a két év múlva esedékes elnökválasztást követően nem kizárt, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje váltja Emmanuel Macront az államfői székben.

Az a tény, hogy Emmanuel Macron egyik politikai szövetségesét jelölte a posztra, bírálatokat váltott ki politikusok és jogi szakértők részéről egyaránt.

A Nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet és szenátusi kollégája, Gérard Larcher is tehetett egy-egy jelölést: előbbi Laurence Vichnievsky volt vizsgálóbírót és a centrista Modem volt képviselőjét, az utóbbi Philippe Bas-t, a jobbközép Köztársaságiak szenátorát jelölte.

A két utóbbi jelölt Corinne Luquiens-t és Michel Pinault-t válthatja az Alkotmánytanácsban, akik az elnöki székben ülő Laurent Fabiushoz hasonlóan kilencéves mandátumuk végére értek.

A három jelölt meghallgatását február 19-én tervezi a parlament.

Laurence Vichnievskyt a Nemzetgyűlés jogi bizottsága, Philippe Bas-t pedig a Szenátus jogi bizottsága hallgatja meg. Megválasztásukhoz a bizottsági tagok legalább háromötödének támogatása szükséges.

Richard Ferrand-nak viszont mindkét házban meg kell majd győznie a jogi bizottságokat, ami elsősorban a Nemzetgyűlésben ígérkezik nehéz feladatnak, ott ugyanis az elnöki tábornak nincs többsége.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista Francois Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×