A szír menekültek többségükben olyan Aszad-rezsim-ellenes polgárok voltak, akik jellemzően azokból a régiókból indultak el, ahol a háború a legnagyobb pusztítást okozta. A helyzet megváltozásával politikai alapja nincs annak, hogy ezek az emberek továbbra is külföldön maradjanak – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A szakértő elmondta, 6,4 millió szíriai él külföldön, közülük a legtöbben Törökországban, nagyjából 3,6 millióan. Innen is érkeztek haza a legtöbben, különböző források hozzávetőleg 80 ezer emberről számoltak be. Szűk egymillióan élnek Libanonban, de közülük kevesen indultak el hazájukba. Jordániában 700 ezer szír él, de közülük is csak ezres nagyságrendben vannak, akik hazatértek. Az Európából útra kelőkre vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok – tette hozzá.

"A szírek jelenléte a környező országokban komoly társadalmi és politikai problémákat okoz" – mondta Sayfo Omar. Valamennyi kormány támogatná a hazatérésüket, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy ha egyszerre nagy számban érkeznének vissza a menekültek Szíriába, az nagyon súlyos következményekkel járna. Például amiatt, hogy 330 ezer lakóingatlan semmisült meg a harcokban az ENSZ adatai szerint.

A szíriai kormányváltás után a német kormány leállította a folyamatban lévő menekültkérelmek elbírálását. Sayfo Omar arról is beszélt, hogy Németországban mintegy 975 ezer szíriai él. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint közülük 300 ezren vagy megszerezték az állampolgárságot, vagy elindították a folyamatot. Megjegyezte, ez jellemzően olyan emberekről mondható el, akik valamilyen szinten hozzá tudnak járulni a német gazdasághoz. Azonban százezrek csak a német jóléti állam haszonélvezői, akik nem állnak az integráció olyan szintjén, hogy elhelyezkedhetnének a munkaerőpiacon.

"A német kormány 1000 eurós támogatásban részesíti az önkéntes hazatérést választókat. Ez egy jó irány lehet Európában" – tette hozzá a vezető kutató.