"Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni." Mexikó is védi magát, de jóban akar lenni Washingtonnal.
"Grönlandiak vagyunk, nem akarunk amerikaiak lenni" - jelentette ki Mute Egede, a Dániához tartozó félautonóm Grönland kormányfője kedden, hozzátéve: Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni.
A miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában megismételte: nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, ám hozzátette, "nem lehet megvenni".
"Nyolcan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontuk is van a területen" - jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját "közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejezni".
"Világossá tesszük álláspontunkat ott, ahol szükséges, és a képviseletünkön keresztül. Azon dolgozunk, hogy megszervezzünk egy találkozót, ahol kifejthetjük" - mondta.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, ha elég nagyok (...) +kedvükre kiszolgálhatják magukat+".
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: "a retorika ugyanaz maradt".
"Ezért nem mondhatom, hogy már elmúlt a válság, mert mondott más dolgokat az amerikai területek megnövelésével kapcsolatban" - szögezte le.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: "Európának új realitások felé kell elindulnia".
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa - Nuuk - közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.
KezdőlapKülföldGrönland ezt üzeni Donald Trumpnak - Mexikó szinte csatlakozik
Hétvégén tárgyaltak, illetve a hírek szerint még mindig egyeztetnek az amerikai illetékesekkel a floridai Miamiban az orosz és az ukrán küldöttség tagjai, igaz külön-külön. A legújabb fejleményekről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Katherina Reiche gazdasági miniszter eddig sem titkolta, hogy átfogó reformokra van szükség Németországban. A tárcavezető mindezt azzal indokolja, hogy az ország gazdasági helyzete „nagyon súlyos”.
Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!
3 °C
.jpg)
