"Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni." Mexikó is védi magát, de jóban akar lenni Washingtonnal.
"Grönlandiak vagyunk, nem akarunk amerikaiak lenni" - jelentette ki Mute Egede, a Dániához tartozó félautonóm Grönland kormányfője kedden, hozzátéve: Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni.
A miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában megismételte: nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, ám hozzátette, "nem lehet megvenni".
"Nyolcan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontuk is van a területen" - jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját "közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejezni".
"Világossá tesszük álláspontunkat ott, ahol szükséges, és a képviseletünkön keresztül. Azon dolgozunk, hogy megszervezzünk egy találkozót, ahol kifejthetjük" - mondta.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, ha elég nagyok (...) +kedvükre kiszolgálhatják magukat+".
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: "a retorika ugyanaz maradt".
"Ezért nem mondhatom, hogy már elmúlt a válság, mert mondott más dolgokat az amerikai területek megnövelésével kapcsolatban" - szögezte le.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: "Európának új realitások felé kell elindulnia".
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa - Nuuk - közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.
KezdőlapKülföldGrönland ezt üzeni Donald Trumpnak - Mexikó szinte csatlakozik
Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.
The attack on the US embassy in Baghdad is described as "the most intense assault" since the war broke out while European leaders condemn the escalating conflict between Israel and Hezbollah.
7 °C
