Az elmúlt hetekben többször is a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés szükségszerű megszerzéséről beszélt Donald Trump. Marco Rubio amerikai külügyminiszter is kiállt az elnök terve mellett, és egy műsorban arról beszélt, hogy ez nem egy könnyed ötletelés, hanem komoly stratégiai és geopolitikai célkitűzés. „Ez nem arról szól, hogy területet szerezzünk a területszerzés kedvéért. Ez nemzeti érdekünk, és meg kell oldani” – jelentette ki Marco Rubio egyértelművé téve, hogy az amerikai kormányzat nem tekint el a megvásárlás lehetőségétől, és realitásként kezeli Grönland megszerzését.

Csiki Varga Tamás az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy elsősorban az éghajlatváltozás miatt növekszik folyamatosan Grönland jelentősége, ugyanis ez által egyre inkább hozzáférhetővé válnak a térség tengeri kereskedelmi útvonalai. Hozzátette: ennek következtében a Kína és Európa közötti kereskedelmi út hossza a harmadával csökkenhet, ami komoly költségmegtakarítást jelent. Ugyancsak fontos szempont, hogy ha kitermelhetővé válnak a sziget ásványkincsei, akkor nagyon jelentős versenyképességi és termelési tényezőt fognak jelenteni elsődlegesen az amerikai–kínai versengésben. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy

főként a grönlandi ritkaföldfémekre vethetik ki a hálójukat.

A gazdasági okok mellett katonai célok is vezérelhetik az amerikai elnök elképzeléseit, ugyanis az USA-nak légibázisa található a szigeten, amely az észak-amerikai rakétavédelmi és előrejelző rendszer egyik meghatározó eleme. Csiki Varga Tamás felidézte, hogy a hidegháborúban a szovjet–amerikai versengésben az interkontinentális ballisztikus rakéták kilövését érzékelték volna a légitámaszponton lévő rendszer segítségével. Grönland most, évtizedekkel később is nagyon fontos stratégiai és geopolitikai jelentőségű helyszín, egyrészt az orosz–amerikai, másrészt a kínai–amerikai versengés szempontjából.

A térségben a légierő és az űrkutatással kapcsolatos tevékenységek mellett a tengerészetnek is komoly szerepe van. A Grönland–Izland–Egyesült Királyság térségben nagy forgalmú tengeri útvonalak vannak, így ennek a területnek az ellenőrzése kiemelt jelentőségű, ráadásul az orosz vízfelszíni hajók vagy tengeralattjárók az Északi-sark felől itt juthatnának ki az észak-atlanti térségbe, ezért Grönland mindig meghatározó lesz a geopolitikában.

Csiki Varga Tamás hangsúlyozta: a legkevésbé valószínű forgatókönyv, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőkkel megtámadja Grönlandot, hiszen ebben az esetben a NATO alapító tagja fordulna szembe egy másik tagállam autonóm területével, amit megszállás esetén a nemzetközi jog katonai agressziónak nevez. Ráadásul ez a NATO-n belül egy nagyon furcsa helyzetet eredményezne, hiszen a katonai egyesülés szabályzata szerint kollektív védelmet valamilyen külső támadás kivédése érdekében kell bevetni. Ezt azonban nem lehetne aktiválni, mivel az USA saját magára nyilván nem léptetné életbe a az erről szóló cikkelyt, a tagállamoknak pedig egymást kell támogatniuk és védeniük, nem pedig megtámadni a másikat. A szakértő megjegyezte:

ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, az egyet jelentene a NATO végével.

A szakértő emlékeztetett, hogy a hatályos uniós jogi szabályozások értelmében Grönlandra nem érvényes az az alapszerződésben megfogalmazott szolidaritási záradék, ami lehetőséget biztosít külső támadás esetén arra, hogy a tagállamok segítsék egymást. Ezt a jogi megközelítést alapul véve nagyon kicsi az unió mozgástere, illetve Csiki Varga Tamás kiemelte azt is, hogy a NATO- és EU-tagállamok tekintetében jelentős átfedés van, ezért sem tűnik életszerűnek egy EU–Egyesült Államok konfliktus kirobbanása. Összességében azt gondolja, nincs realitása a közös fellépésnek az uniós tagállamok részéről.

Mit tehet most Grönland?

Grönland szempontjából a függetlenné válás lehetne előremutató lépés a biztonságpolitikai szakértő szerint. Felmérések szerint a grönlandi lakosok 66-67 százaléka támogatja a függetlenedést, ami a Dániától való elszakadást jelentené. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor Grönland különböző szerződések, együttműködések révén elviekben akár még szorosabbá is tehetné nemzetközi, gazdasági kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Az év elején végzett közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy

a grönlandiak mindössze hat százaléka venné szívesen, ha csatlakoznának az USA-hoz,

a megkérdezettek kilenc százaléka volt bizonytalan vagy nem akart válaszolni a kérdésre, a többiek pedig egyértelműen elutasítóak voltak a kérdésben. Csiki Varga Tamás hozzátette: a jövőben esetleg még a különböző társulási megállapodások befolyásolhatják a helyiek véleményét, vagyis az, hogy amerikai részről tudnak-e olyan vonzó lehetőségeket kínálni, ami miatt megérné elszakadni Dániától.

Áprilisban parlamenti választást tartanak Grönlandon, ezért a szakértő szerint ha gyors megoldást szeretnének a helyiek a kérdésben, akkor adott esetben

népszavazást is ki lehetne írni a függetlenségről ugyanarra az időpontra.

Ez csak egy elvi lehetőség, egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy meglenne erre a szándék a döntéshozók részéről. Amerikai oldalról ugyanakkor a háttérben vélhetően zajlanak az előkészületek, erre utalt az említett interjúban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, konkrét lépés azonban egy ideig még biztosan nem várható az elszakadással kapcsolatban.

Csiki Varga Tamás úgy véli, eddig csak diplomáciai találgatásokról lehetett hallani, jelenleg „több a látvány, mint a gyakorlati tevékenység”. Konkrétumokról akkor lehet beszélni, ha Washington lépni fog valamit vagy a grönlandi lakosság, esetleg a kormányzat aktivizálja magát a függetlenség elérése érdekében. Egy biztos: a grönlandi parlament gyorsított eljárásban elfogadott egy olyan törvényt, ami tiltja a külső politikai finanszírozás lehetőségét. A jogszabályban szereplő indoklás szerint Grönland különösen sebezhető a külső befolyással szemben, mivel a sziget geopolitikai jelentősége folyamatosan növekszik.

A sziget vezetése egyértelművé tette: Grönland nem eladó.

A törvény célja a sziget politikai integritásának védelme. Azt akarják elérni, hogy a helyi politikai szereplőket, mozgalmakat ne befolyásolják külföldről például az elszakadás irányába.