Infostart.hu
eur:
361.87
usd:
311.83
bux:
131773.44
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
BRUSSELS, BELGIUM - SEPTEMBER 16: Former European Central Bank (ECB) President Mario Draghi (L) and European Commission President Ursula von der Leyen attend the conference ‘One Year After the Draghi Report’ at the EU Charlemagne building on September 16, 2025 in Brussels, Belgium. The Draghi Report, an analysis of competitiveness in the EUs single market by the former Italian Prime Minister Mario Draghi, was published last September. (Photo by Omar Havana/Getty Images)
Nyitókép: Omar Havana/Getty Images

Egyéves a Draghi-jelentés: súlyos kritikát mondott a szerzője

Egy év telt el a Draghi-jelentés megjelenése óta, ám Európa gazdasága nem gyorsult, hanem lassult. A 383 ajánlás alig tizede valósult meg, miközben a versenyképességi szakadék az USA-hoz képest csak nő. Mario Draghi most kemény szavakkal figyelmeztet, hogy a tétlenség már nemcsak a jólétünket, hanem a szuverenitásunkat is fenyegeti.

2025 tavaszán Brüsszelben egy kifejezetten feszült hangulatú konferenciát rendeztek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mario Draghi együtt ült a pódiumon, amikor a volt EKB-elnök kimondta azt, amit mindenki tudott, de senki sem mert hangosan, egy év elteltével Európa rosszabb helyen van, növekedési modellünk elsorvadt, a sérülékenységek nőnek, és fájdalmasan emlékeztetnek minket arra, hogy a tétlenség már nemcsak a versenyképességünket fenyegeti, hanem a szuverenitásunkat is.

Az EU Insider szerint a 383 javaslatból összesen 43 valósult meg teljes mértékben. Ennek a gyatra teljesítménynek az oka az, hogy a politikai vezetés nem mer szembenézni a valóságos problémákkal.

Az alacsony termelékenységgel, a piac töredezettségével, a lassú döntéshozatallal. Ehelyett ráadásul álproblémákkal foglalkozik.

Draghi jelentése nem pusztán panaszkönyv volt, hanem akcióterv is, amely szerint Európának évi 750–800 milliárd euró plusz beruházásra lenne szüksége, hogy utolérje az USA és Kína növekedési rátáját. Ehhez képest elhalasztott döntéseket láthatunk, és olyan brüsszeli vitákat, amelyek inkább hasonlítanak filozófiai szemináriumra, mint válságkezelésre.

Az EU-nak nem a szabályozások számát kellene növelnie, hanem a cselekvési sebességét.

Von der Leyen maga is elismerte, hogy túl lassúak vagyunk, miközben a gázár Európában négyszerese az amerikai árnak, a reáljövedelmek lassabban nőnek, és mesterséges intelligenciára épülő vállalkozások inkább a Szilícium-völgyben építkeznek, mint Berlinben vagy Párizsban.

A tudományos elemzések régóta figyelmeztetnek, hogy amennyiben a beruházási ráta nem emelkedik drámaian, ha a belső piac továbbra is széttagolt marad, ha az energiaátállás költségei továbbra is elszívják az ipar versenyképességének maradék oxigénjét, akkor Európa hosszú stagnálásra ítéli önmagát. A Draghi-jelentés éppen ezért beszélt a csekély innováció–csekély beruházás–csekély termelékenység ördögi köréről.

Ebből csak merész reformokkal lehetne kitörni. Egységes tőkepiaci szabályozás, gyorsabb döntéshozatal, célzott ipari beruházások kellenének. Ehelyett a politikai diskurzus gyakran olyan ügyekre koncentrál, amelyek semmilyen formában nem javítják a globális versenyképességet. Identitáspolitikai viták, mikro-szabályozások és olyan kompromisszumok, amelyek mindenkit boldogtalanabbá tesznek, versenyképesebbé pedig senkit.

Miközben Brüsszelben stratégiai autonómiáról beszélnek, a kontinens technológiai függősége Kínától és az USA-tól egyre nő. Miközben a klímapolitika zászlaja alatt törvényeket hoznak, az ipar menekíti a termelést olyan régiókba, ahol olcsóbb az energia és gyorsabb az engedélyezés.

Miközben a bizottság a mesterséges intelligencia etikájáról vitázik, az OpenAI és az amerikai tech-óriások sorra jelentik be az új alapmodelleket, amelyekhez az európai cégek csak felhasználóként férnek hozzá.

Ez olyan, mintha a futóversenyen a cipők színéről beszélgetnénk, miközben a többiek már a féltávnál tartanak.

A Draghi-jelentés arra kérte a döntéshozókat, hogy fókuszáljanak a valódi problémákra: a termelékenység, a beruházás, az innováció mérsékelt szintjére. Ehelyett az elmúlt év mintha a politikai gesztusok éve lett volna, miközben a gazdasági szakadék az Atlanti-óceán két partja között tovább nő.

Ha ez így marad, akkor Draghi szavai önbeteljesítő jóslattá válnak. A tétlenség ugyanis nem csupán a gazdaságot, hanem a szuverenitásunkat is felemésztheti. A kérdés csak az, hogy amikor legközelebb Brüsszelben összeülnek, akkor végre a valódi feladatra fognak-e koncentrálni, vagy inkább továbbra is csak a díszleteket rendezgetik, miközben a színpad lassan összeomlik.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×