Donald Trump hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök a kampányában, megválasztása után, sőt a beiktatási beszédében is olyan kijelentéseket tett többek közt Kanadára, Grönlandra és a Panama-csatornára vonatkozóan, amelyeknek akár katonai következményei is lehetnek. Kaiser Ferenc az InfoRádióban adott rövid helyzetértékelést. Mint mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az amerikai elnök parancsot ad ki Kanada megtámadására, de azonnal hozzátette, hogy azért nem lehet teljességgel kizárni ennek az eshetőségét sem.

Grönland esetében érdekesebb a helyzet, mert ott eleve van egy jelentős amerikai bázis. Panamával kapcsolatban pedig azt mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, hogy

„borzasztó rosszul venné ki magát, ha az Egyesült Államok megtámadna egy független országot, és elragadná a legértékesebb infrastrukturális elemét”.

A szakértő arra számít, hogy komoly mértékben megemeli a védelmi kiadásokat az amerikai kormányzat. Emlékeztetett, hogy ez történt az első Trump-adminisztráció idején is, és az elmúlt hónapokban is ezt hangoztatta az elnök. Kaiser Ferenc a védelmi miniszteri poszt betöltésére felkért Pete Hegseth-ről azt mondta, hogy egy NATO-kritikus veterán, „már-már fanatikusan keresztény, nacionalista” személyiség, aki rengetegféle összeesküvés-elméletet terjeszt.

Az egyetemi docens szerint az Egyesült Államok nemcsak a saját védelmi költségeit fogja várhatóan jelentősen növelni, hanem Donald Trump visszatérésével ugyanerre kényszerítheti európai NATO-szövetségeseit, valamint az ugyancsak alul költő Kanadát is. Hozzátette: sok ország már előremenekült, és komoly költésekbe kezdett.

Kaiser Ferenc hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak szuperhatalmi pozíciói megőrzéséhez világszerte szüksége van szövetségesekre. Emlékeztetett, hogy az amerikai hadihajók, repülőgép-hordozók, katonai kapacitások jelentős része már elég régóta a csendes-óceáni hadszíntéren van, és ezen a felálláson az sem változtatott, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, ahol azóta is tartanak a harcok. Mint fogalmazott, az európai NATO-szövetségesek önmagukban is nagyon komoly képességet tudnak biztosítani. A szakértő szerint nemcsak az európaiak érdeke, hogy Oroszország ne erősödjön meg, illetve hogy Ukrajna túlélje a fegyveres konfliktust, hanem az Egyesült Államoknak is fontos Ukrajna létkérdése.

„Ebben a helyzetben a NATO-ra az Egyesült Államoknak is szüksége van”

– jegyezte meg az egyetemi docens.

Kaiser Ferenc úgy véli, hogy az orosz hadsereg jelen állapotában nem jelent valódi fenyegetést az európai NATO-országokra. A kínai–amerikai szembenállás ellenére pedig egyik félnek sem áll érdekében egy közvetlen katonai összecsapás.