Infostart.hu
eur:
365.14
usd:
312.02
bux:
134799.01
2026. április 23. csütörtök Béla
Multi exposure of abstract creative digital world map on modern laptop background, tourism and traveling concept
Nyitókép: Igor Kutyaev/Getty Images

Felmérés: totális Németország digitális kiszolgáltatottsága Kínának és az Egyesült Államoknak

A külföldről, elsősorban az Egyesült Államokból és Kínából származó hardver és szoftver nélkül működésképtelenek lennének a német vállalatok. Sokan közülük a függőség csökkentésére törekednek, gyors sikerre azonban aligha számíthatnak,

A külföldtől való digitális kiszolgáltatottságra mutat rá a német informatikai és technológiai cégek szakmai szövetsége (Bitkom). A Handelsblatt és több más tekintélyes újság ismertette a szervezet felmérését, amely az ágazat több mint hatszáz, húsznál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatára terjedt ki.

Az adatokból kitűnt, hogy

a megkérdezett vállalatok 91 százaléka ismerte el a teljes külföldi – mindenekelőtt az amerikai és a kínai – függőséget.

Mindössze egy 7 százalékos kisebbség volt azon a véleményen, hogy ez a függőség öt éven belül csökkenthető. Ezzel szemben 29 százalék nem számol változásokkal, sőt 60 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi függőség tovább erősödik.

"A parlamenti választások után megalakuló új kormánynak ismét a gazdaságra kell helyeznie a legnagyobb hangsúlyt, ennek keretében pedig az ország digitális szuverenitását kulcsfontosságú témává kell tennie" – fogalmazott a Bitkom elnöke, Ralf Wintergerst.

A felmérés szerint a külföldről származó termékek listáján az elsők között az okostelefonok és a laptopok szerepelnek, ezek 90 százalékát a vállalatok importálják. 75 százalékuk szoftver-, 72 százalékuk kiberbiztonsági alkalmazásokat, például tűzfalakat szerez be külföldről. Félvezetőket és érzékelőket 59 százalékuk importál. A német vállalatok fele a digitális szolgáltatásokat is importálja, így többek között külföldről rendeli meg az programozást vagy az informatikai tanácsadást. Ugyancsak jelentős a külföldi függőség a kulcsfontosságú technológiák terén is. A cégek 83 százaléka chipeket, 67 százaléka pedig mesterséges intelligenciát importál.

A digitális kiszolgáltatottsággal kapcsolatban a Die Welt a Handelsblattnál is "keményebben" fogalmaz. Úgy véli, hogy a legtöbb német vállalat csak rövid ideig élné túl a digitális technológiák importjának leállítását. A kényes függőség minden termékcsoportra kiterjed – hangoztatja a lap, és utal arra, hogy a politika a digitális szuverenitást ma már elsődleges célkitűzésként határozza meg. Szakértők viszont úgy vélik, hogy a digitális szuverenitás valójában nem az "önellátásról" szól, és az importtól való teljes függetlenség szintén irreális lenne.

Címlapról ajánljuk

Tálas Péter az Arénában: ezért lesz Lengyelország a legfontosabb partnere Magyarországnak

Ha komolyan gondolja a Tisza-kormány, hogy külpolitikája a térségre koncentrál majd, akkor Lengyelországban lehet azt a szövetségest megtalálni, amellyel a regionális érdekérvényesítésért fel lehet lépni – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
Választás 2026: bővül a Tisza-kormány, újabb közéleti botrány robbant ki

Választás 2026: bővül a Tisza-kormány, újabb közéleti botrány robbant ki

Magyar Péter tegnap bemutatta leendő kormánya újabb 2 miniszterét, Lőrincz Viktóriát és Ruff Bálintot, akik a terület- és vidékfejlesztési tárca, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztérium irányításáért felelnek majd. A Tisza elnöke eközben az uniós források felszabadításáról és a napi egymillió eurós menekültügyi bírság felfüggesztéséről tárgyalt az Európai Bizottsággal, az egyeztetésekről a következő napokban akár több bejelentés is érkezhet. A nap folyamán főleg külpolitikai fronton érkeztek fejlemények: a Mol megerősítette, hogy megérkeztek Magyarországra az első molekulák a Barátság kőolajvezetéken, amire válaszul a szlovák és a magyar kormány elállt a 90 milliárd eurós ukrán hitel folyósítását akadályozó technikai vétójától.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×