Infostart.hu
eur:
354.24
usd:
304.37
bux:
134643.1
2026. június 5. péntek Fatime
Harry sussexi herceg (k) a Kijevi Biztonságpolitikai Fórum egyik panelbeszélgetésén 2026. április 23-án. A brit trónörökös öccse elõre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fõvárosba, látogatását biztonsági okokból tartották titokban.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Kijevből üzent a világ felé Harry herceg

Az ukrajnai háború az ország területi egységét garantáló 1994-es budapesti memorandum megsértésével kezdődött; ez nem véletlen, nem félreértés, hanem egy tudatos politika eredménye – jelentette ki Harry sussexi herceg csütörtökön a kijevi biztonsági fórumon.

„Teljesen meg kell értenünk ennek a háborúnak a természetét. Ez nem egy véletlenül vagy félreértésből kitört elkerülhetetlen konfliktus volt. Ez egy tartós, célzott politika eredménye, amelyet a legmagasabb szinten terveztek meg, hajtottak végre és védelmeznek” – jelentette ki az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint a brit trónörökös öccse.

Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak a civil lakosság elleni szándékos támadásai, a tömeggyilkosságok, a kínzások, a szexuális erőszak és az ukrajnai lakosság erőszakos deportálása akár népirtásnak is tekinthető.

„Az Egyesült Államok részese volt annak a garanciavállalásnak, amellyel Ukrajna szuverenitását és határait szavatolták. Emiatt ez most az a pillanat, amikor az amerikai vezetésnek cselekednie kell. Az a pillanat, amikor Amerika megmutathatja: képes betartani a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Nem könyörületből, hanem a globális biztonságban és a stratégiai stabilitásban betöltött állandó szerepe miatt” – szögezte le Harry herceg.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve szavait rámutatott: „egyetlen ország sem nyerhet abból a folyamatos emberveszteségből, amelyet most látunk. Még mindig meg lehet állítani ezt a háborút, megelőzni mind az ukránok, mind az oroszok további szenvedését, és más irányt választani”.

Ukrajna ellenállásával és innovációjával kiérdemelte a világ tiszteletét – hangsúlyozta. „A kérdés már nem az, hogy Ukrajna kitart-e. Ezt már megválaszolták. A kérdés az, hogy a világ többi része fel tud-e nőni az önök (az ukránok) elszántságához. Mert egy napon ez a háború véget ér, és a történelem nem azt fogja kérdezni, hogy mit mondtunk, hanem azt, hogy mit tettünk” – hangsúlyozta a herceg.

„A fegyver nélküli béke csak illúzió”

Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke a fórumon kijelentette, hogy Ukrajna harca az orosz fegyveres agresszió ellen nem csupán nemzeti vagy akár európai ügyként értelmezendő, hanem a demokratikus szabadság egyetemes védelmeként.

„Kijev megtanít nekünk egy nagyon fontos dolgot: a szabadságnak ára van, a fegyver nélküli béke pedig csak illúzió. Ukrajna támogatása ezért továbbra is a prioritásunk. Ennek a tétje a nemzetközi rendbe vetett bizalom, amelytől minden nemzet függ. Ukrajna ma annak a demokratikus közösségnek a szerves része, amely ezeket az elveket védi” – fogalmazott az admirális. Kijelentette: büszke arra, hogy együtt dolgozhat az ukrán fegyveres erőkkel, amelyek rövid idő alatt rendkívül magas műveleti hatékonyságot értek el, és tanulságokkal szolgálnak a szövetségesek számára a NATO-ban.

Címlapról ajánljuk
Mire költjük a 6000 milliárd forint uniós pénzt és mik a feltételek? – Vitézy Dávid elmondta a részleteket

Mire költjük a 6000 milliárd forint uniós pénzt és mik a feltételek? – Vitézy Dávid elmondta a részleteket

A jövő héten az igazságügyminiszter benyújtja a korrupcióellenes intézkedéscsomagot az Országgyűlésnek, és szintén a jövő hétig véglegesíteni kell azt a projektcsomagot, amelyik a 16 milliárd euróból 10 milliárd euró lehívásának a feltétele. Vitézy Dávid elmondta: mindennek csak korrupcióellenes intézkedések és a konkrét projektek leírása, részletezése volt a feltétele.
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Egyre többen kerülnek az EU-tagság kapujába, az új belépők azonban szigorú korlátok közé szorulhatnak

Egyre többen kerülnek az EU-tagság kapujába, az új belépők azonban szigorú korlátok közé szorulhatnak

Újabb fontos állomásához érkezik az Európai Unió bővítési politikája: pénteken Montenegróban találkoznak az uniós és a nyugat-balkáni vezetők, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsításáról tárgyaljanak. Miközben Montenegró már 2028-as tagságban reménykedik, Brüsszel egyre inkább geopolitikai és biztonsági kérdésként tekint a bővítésre, így eredetileg nem tárgyalt feltételek mellett engedheti be a balkáni országokat. A csúcstalálkozó különös figyelmet kap, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is személyesen vesz részt, így arra is alkalmuk nyílhat, hogy megvitassák tapasztalataikat a magyar miniszterelnökkel folytatott találkozóikról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×