„Az elmúlt napokban számos vélemény jelent meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról, ezek közül a legmeglepőbb a HUN-REN kutatási intézményeit vezető főigazgatóknak – két kivétellel – a közös nyilatkozata” – írták a közleményben arra a nyilatkozatra reagálva, amelyben a HUN-REN 13 intézményvezetője a HUN-REN-törvény által létrehozott szervezet jövőképének, működési alapelveinek újragondolását javasolta kedden.

Mint írták, az érintett vezetőknek a hálózat építése és a sikerre vitele lenne a feladata, de most mégis a HUN-REN megszüntetését és más működési modell bevezetését javasolják. Erről a nyilatkozatuk közzététele előtt egy órával tájékoztatták a saját szervezetüket.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy a HUN-REN az Országgyűlés által 2024-ben elfogadott törvény alapján, önálló és független, bírósági nyilvántartásba vett szervezetként, a kiváló kutatási intézmények hálózataként működik. A HUN-REN-ben az egyes kutatóintézetek önálló jogi személyiséggel, valamint teljes kutatási és tudományos autonómiával, saját szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkeznek.

„A HUN-REN Irányító Testületében olyan köztiszteletben álló tudósok és innovációs kiválóságok ülnek, akiket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Freund Tamás) és az innovációért felelős miniszter közösen jelölt, és akiknek nagyon fontos szerepük van a hálózat stratégiai irányításában, de a kutatási intézmények napi munkájába nem szólnak bele. Az Irányító Testület elnöke és tagjainak többsége az MTA tagja, az elnök Szingapúrból az innovációs miniszter és az MTA elnökének közös meghívására tért haza, hogy vezesse a HUN-REN-t” – írták.

Hozzátették, hogy a főigazgatók több száz fős létszámmal, sok milliárd forintos költségvetéssel rendelkező HUN-REN kutatási intézményeket vezetnek teljes szakmai, működési és költségvetési önállósággal és függetlenséggel.

„Ezt a nyilatkozatukban maguk is elismerik. Ugyanakkor a HUN-REN Hálózat működéséből fakadó természetes együttműködést, hatékonyságot, közös célrendszert, a kutatási intézmények hálózati dinamizálását, illetve bármilyen ellenőrzésüket levetnék magukról. A kutatási intézményeket visszahelyeznék a Magyar Tudományos Akadémia keretébe, ezzel lényegében visszatérve a 2019 előtti modellhez” – írják.

A közlemény szerint

egy olyan modellhez térnének vissza, amely „nem követelte meg a teljesítményalapú működést és a társadalmi hasznosulást, és amely ma már leginkább néhány volt szocialista, illetve közép-ázsiai országban jellemző, de nem követi az európai és nemzetközi trendeket sem”.

Mint írták, a főigazgatók akkor tették közzé a nyilatkozatukat, amikor – főigazgatói megbízatásaik többszöri meghosszabbítását követően – ezekre a pozíciókra nemzetközi nyílt pályázat indult, a versenyből fakadóan lehetőséget adva a legkiválóbb hazai és nemzetközi jelentkezőknek.

Mint írták, a HUN-REN a jelenlegi szervezeti formájában a legsikeresebb európai kutatási hálózatok modelljének felel meg, így például a német Max Planck, a francia CNRS, vagy a skandináv mintákat követve egy teljesítményalapú, stabil és intézményi autonómiára épülő, modern rendszert valósít meg.

A közlemény szerint a HUN-REN a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma legmeghatározóbb szereplője, és jogosan várják el tőle az adófizetők, hogy minden szempontból a legkiválóbb kutatási eredményeket és innovációs sikereket hozza. „A HUN-REN tárgyalásainak eredményeként az idei évtől teljesítményen is alapuló közfeladat-finanszírozási szerződés biztosítja a kutatási hálózatban az állami forrásokat, ami 2026-ban 76,8 milliárd forint, közel kétszerese a 2024-es és több mint négyszerese az MTA-tól való elváláskor biztosított állami forrásoknak. Mindezeknek a háromnegyede a hálózaton belül közvetlenül, a többi teljesítményarányosan vagy közvetetten kerül a kutatási intézményekhez” – írták, hozzátéve, hogy a HUN-REN nyitott arra, hogy az új kormányzattal a közfeladat-finanszírozási szerződést áttekintsék.

„Bizakodásra ad okot a kutatásra biztosított állami források további emelésének híre” – jelezték. Hozzátették: a főigazgatói nyilatkozattal ellentétben a HUN-REN-ben nincs centralizáció és adminisztratív irányító központ sem. A több mint 5000 fős szervezeten belül mintegy 140 fő foglalkozik a hálózat egészét érintő feladatokkal.

Kitértek arra is a közleményben, hogy a HUN-REN céljai illeszkednek a leendő kormány prioritásaihoz, és a szervezet bizakodással várja a közös munkát az új kormánnyal Magyarország fejlődése érdekében.