A még hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár, valamint Robert Habeck gazdasági és Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter a "legelőkelőbb" helyen szerepel azon a listán, amelyen a bizottsági meghallgatásra várók szerepelnek. A rendkívüli vizsgálatot korábban az ellenzéki konzervatív CDU és CSU kezdeményezte abból kiindulva, hogy az utolsó három atomerőmű 2023 tavaszán történt leállítása nem a tények, hanem elsősorban a Zöldek Pártjának nyomására "ideológiai alapon" történt. Az utolsó, a Neckarwestheim 2 2023. április 15-n, éjfél előtt egy perccel fejezte meg működését.

A történek azóta szinte rendszeres időközönként fellángoló belpolitikai vita tárgyát képezik. A korábbi koalíciós pártok közül a Zöldek Pártja mellett elsősorban a szociáldemokrata SPD kitart a döntés helyessége mellett, miközben a liberális FDP kezdettől fogva "ingadozott". A konszenzus hiánya nyomán annak idején Olaf Scholz kancellár "hatalmi szóval" a bezárás mellett döntött. "A döntés a megújuló energiaforrásokra történő átállás jegyében történt" – hangsúlyozza legfőbb érvként azóta is Robert Habeck. A konzervatív pártszövetség azonban azóta is a döntés felülvizsgálatát követeli, sőt hasonló állásponton van az ugyancsak ellenzéki radikális jobboldali AfD, valamint a radikális baloldali BSW párt is.

Az igazi lavinát tavaly májusban még a Cicero magazin feltételezett leleplezése indította el. Az újság azt állította, hogy az erőművek sorsát véglegesen megpecsételő kormányzati döntés előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzői, Robert Habeck és az ugyancsak "zöld" Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter elől. A miniszterek cáfolták ezt.

Kevesebb mint hat héttel az előre hozott parlamenti választások előtt az uniópártok most elérkezettnek látták az időt arra, hogy a vitát felmelegítsék. Az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint kezdeményezésükre a Bundestag illetékes testülete ismét napirendre tűzte az erőművek leállításának előzményeit. A "vád" változatlan: a két miniszter nem a tények, hanem a "zöld ideológia" alapján hozta a döntést.

"Továbbra is az az alapos gyanúnk, hogy a három akkor még működő atomerőmű további üzemeltetésének beígért, az eredmény szempontjából nyitott vizsgálata egyáltalán nem történt meg" – idézte az ARD a vizsgálatot többedmagával kezdeményező konzervatív képviselőt, Andreas Lenzet. Szerinte mindenekelőtt azt kell tisztázni, vajon a Habeck által az erőművek esetleges további működtetésével kapcsolatos vizsgálatok egyáltalán megtörténtek-e. A képviselő feltételezése szerint nem kizárt, hogy a bezárást ellenző hangokat "szisztematikusan elfojtották".

A CDU/CSU mintegy 7500 dokumentumot, illetve iratot nyújtott be "bizonyítékul" a bizottságnak. Kezdeményezte továbbá mintegy 500 tanú meghallgatását, amire a kormány bukása, illetve a választások miatt immár nem maradt idő. Az 500 helyett ily módon az elkövetkező napokban 40 tanú meghallgatását tervezik. Köztük van Steffi Lemke környezetvédelmi és Christian Lindner volt pénzügyminiszter. A tervezett csütörtöki "nagyágyúk" pedig Robert Habeck gazdasági miniszter és Olaf Scholz kancellár.

Az ARD információi szerint a még hivatalban lévő kétpárti kormány "teljes nyugalommal" készül a meghallgatásra. Elemzők szerint azonban az újabb vizsgálat erősíti az atomerőművek bezárásának ellenzőit, és közvetve befolyásolhatja a február 23-i parlamenti választások eredményét.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult energiaválság miatt azonban az utolsó három erőmű bezárását néhány hónappal későbbre halasztották. 2023. április 15-én ugyanakkor a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőmű is bezárt..