Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Börtönt kaptak a rasszista feliratokat középületekre vetítő fiatalok Hollandiában

A rotterdami kerületi bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a két holland fiatalembert, akik 2022 szilveszterén, majd 2023 februárjában rasszistának minősülő feliratokat vetítettek középületekre Rotterdamban, Eindhovenben és Alkmaarban - tájékoztatott a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál csütörtökön.

A beszámoló szerint a két fiatal, 26 és 36 éves férfit bűnösnek találták, amiért rasszistának minősülő feliratokat vetítettek a 2022-es szilveszteri ünnepségek alatt a rotterdami Erasmus-hídra, majd a 2023-as februári karnevál idején az eindhoveni, valamint az alkmaari városháza falára.

A rotterdami kerületi bíróság döntése szerint a két érintettnek hat hónapra kell börtönbe vonulnia. Az ítélet összhangban van az ügyészség követelésével - írták.

A hírportál emlékeztetett, a két férfit 2023. február 24-én állították elő, majd indítottak eljárást ellenük, amiért szélsőjobboldali csoportok által korábban használt, egyebek mellett olyan szlogeneket vetítettek az említett középületekre, mint "a fehér életek számítanak", "biztosítanunk kell népünk túlélését és a fehér gyermekek jövőjét", valamint "tartsátok fehéren Lampegatot." Lampegat Eindhoven karneváli időszakban viselt "beceneve".

Ez utóbbi kivetítés egy összeesküvés-elméletekkel foglalkozó honlapra irányító linkeket is tartalmazott, illetve egy üdvözlést "a fehér Hollandia nevében."

A hírporált beszámolója szerint a rendőrségi kihallgatások során mindkét gyanúsított hallgatott. Később egyikük sem jelent meg a bírósági tárgyaláson, sem az ítélet kihirdetésekor.

A bíróság - mint írták - ítéletében figyelembe vette a gyanúsítottak hallgatását, amit úgy értelmezett, hogy az érintettek "nem mondtak le a rasszista vagy szélsőjobboldali eszmékről". Az ítélet szerint a cselekmények kisebbségi csoportok hátrányos megkülönböztetésére való felbujtásnak minősülnek.

"A szilvesztei ünnepségek idején az utcán tartózkodók, valamint több mint egymillió tévénéző olyan szlogenekkel szembesültek, amelyek azt sugallták, hogy a színes vagy sötétebb bőrű emberek alsóbbrendűek a fehéreknél" - fogalmazott ítéletében a bíróság, majd hozzátettr: a szólásszabadság széleskörű, de vannak határok.

A hírportál a holland igazságügyi minisztérium által korábban kiadott közleményre emlékeztetett, amely szerint "a véleménynyilvánítás szabadsága a holland jog egyik alappillére. De - mint írták - a szabadságnak vannak korlátai. Ezek egyike, hogy soha nem lehet diszkriminációra buzdítani, vagy megsérteni egy másik népcsoportot" - tették hozzá.

Hasonló eset történt 2023 elején, amikor februárban lézerfénnyel vetített, antiszemitának tartott feliratot vetítettek az amszterdami Anne Frank Házra.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×