Ausztriában Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kapott megbízást Alexander van der Bellen államfőtől az új osztrák kormánykoalíció megalakítására. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) jelezte, hogy nyitott az együttműködésre. Az eddigi kancellár, Karl Nehammer – aki egyben az ÖVP elnöke is volt – azért mondott le mindkét tisztségről, mert zátonyra futottak a 2024 őszén tartott parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.

Az osztrákok 2024. szeptember 29-én választották meg a 28. parlamentjüket: az első helyen a történelmi sikert elérő FPÖ végzett a leadott szavazatok csaknem 29 százalékának megszerzésével, míg az addig kormányzó két párt közül az ÖVP 26 százalékkal második, a szociáldemokrata SPÖ pedig 21 százalékkal harmadik lett. A 2019-ben létrejött kormánykoalíciót még Sebastian Kurz vezette, ő azonban 2021 végén lemondott a kormányfői posztról, miután vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene.

Bauer Bence az InfoRádióban felidézte, hogy a Karl Nehammer vezette ÖVP a 2024-es választás után kizárta az együttműködés lehetőségét az FPÖ-vel, és a szociáldemokratákkal, valamint a NEOS nevű liberális párttal kezdett koalíciós tárgyalásokat. Ez a kezdeményezés azonban meghiúsult, miután a NEOS megszakította az egyeztetéseket, így pedig jó helyzetbe került a Szabadságpárt.

A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója emlékeztetett, hogy Alexander van der Bellen államfő sok kritikát kapott amiatt, hogy tavaly októberben a hagyományokkal szakítva nem a választáson győztes párt vezetőjét, Herbert Kicklt bízta meg a kormányalakítással, hanem Karl Nehammert. A szakértő megfogalmazása szerint a választók „ezt nagyon nem nézték jó szemmel”, amit a nagy többség a szavazatával is kifejezett a novemberi, stájerországi tartományi választásokon: az Osztrák Néppárt „csúnyán kikapott”, csak 26,7 százalékot szerzett, míg az FPÖ 35 százalékos támogatottságot ért el. Bauer Bence megjegyezte:

tartósan nem lehet egyben tartani egy kormányt a demokratikus akarattal szembemenve,

amit jól mutat, hogy a legutóbbi felméréseken a Szabadságpárt 35 százalékon állt, míg az Osztrák Néppárt alig érte el a 20 százalékot.

Miután szombat este megszakadtak a tárgyalások az osztrák kormánykoalíció két megmaradt pártja, az ÖVP és az SPÖ között, nem maradt más választása Karl Nehammernek, mint a lemondás. Az osztrák államfő hétfő reggel találkozott Herbert Kickllel, akit megbízott az új kormány megalakításával. Az FPÖ elnöke azóta már jelezte, hogy az Osztrák Néppártot keresi meg a koalíciós tárgyalások elején. Bauer Bence arra számít, hogy nem sokáig húzzák az egyeztetéseket, várhatóan gyors megállapodás születik a felek között. Véleményét arra alapozza, hogy az ÖVP újonnan kinevezett ügyvezető elnöke, Christian Stocker már a hétfői Van der Bellen–Kickl találkozót megelőzően kijelentette, hogy hajlandók részt venni egy FPÖ–ÖVP koalícióban, ráadásul a szakértő szerint „nagyon sok tartalmi egyezés, átfedés van” az Osztrák Néppárt és a Szabadságpárt politikája között. Kiemelte, hogy

a két párt jelenleg öt tartományban is együtt kormányoz, illetve már történeti tapasztalatuk is van a közös országos kormányzást illetően.

„Gyorsabban lesz Herbert Kickl kancellár, mint azt gondolnánk” – tette hozzá az intézetigazgató.

A koalíciós tárgyalások egyik kiemelt témája a migráció lehet, amely területen viszont nagyjából egyetértés van az FPÖ és az ÖVP között, illetve a legfőbb gazdaságpolitikai kérdésekben is nagyon közel áll egymáshoz a leendő koalíciós partnerek álláspontja a szakértő szerint. „Némi súrlódás” a külpolitika területén lehet közöttük, mivel Bauer Bence megfogalmazása szerint a Szabadságpárt egyértelműen háborúellenes, ellenezte az osztrák kormány eddigi Ukrajna-politikáját, míg ezzel szemben az ÖVP az Európai Néppárt tagjaként az európai többségi állásponthoz tartja magát, így például támogatja a fegyverszállítást is Ukrajna számára.

Óriási lehetőség kapujában a Szabadságpárt

Bauer Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több szó esik Ausztriában a semlegesség kérdéséről, ugyanis egyre többen érvelnek amellett, hogy el kellene gondolkodni a feladásán vagy legalábbis árnyalni kellene bizonyos megközelítéseket. A Szabadságpárt már többször nagyon egyértelműen jelezte: örökké tartó semlegességet akar. A szakértő úgy véli,

Herbert Kickl helyzetét javíthatja a nemzetközi színtéren, hogy egyértelműen kiállt Donald Trump mellett,

és ha valóban ő lesz a következő kancellár, akkor Ausztria vélhetően „igazodni fog majd a Trump-adminisztrációhoz”, ami bizonyos előnyöket is hozhat neki.

Bauer Bence úgy véli, „jótékony hatással lehet” a magyar–osztrák kapcsolatokra is, ha Herbert Kicklt nevezik ki kancellárnak, amivel egyébként Orbán Viktor után ő lenne a második olyan kormányfő az Európai Unióban, aki a Patrióták Európáért EP-frakcióból kerül ki. Mint fogalmazott, ezzel „felértékelődhet” a pártcsalád szerepe az Európai Parlamenten belül, illetve emlékeztetett arra is, hogy amikor tavaly júniusban Orbán Viktor és Andrej Babis hathatós közreműködésével bejelentették a Patrióták Európáért pártszövetség megalapításának szándékát, Herbert Kicklt volt a házigazda Bécsben. A szakértő szerint akkor még nem sokan gondolták, hogy Kickl a közeljövőben kormányzati pozícióba kerülhet Ausztriában, most mégis megvalósulhat ez, annak későbbi következményeként, hogy a Szabadságpárt történelmi győzelmet ért el a tavalyi parlamenti választásokon.

Január 6-a is történelmi nap volt az osztrák belpolitikában, hiszen először kapott kormányalakítási megbízást a Szabadságpárt vezetője, ami Bauer Bence szerint óriási siker a jobboldali párt történetében. „Egészen biztos vagyok benne, hogy Herbert Kickl be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket” – jegyezte meg az intézetigazgató.

Mit tanulhatnak az osztrákoktól a németek?

Február 23-án a szomszédos országban, Németországban szövetségi parlamenti választást tartanak, amely Ausztria számára is nagyon fontos lesz, mivel a két állam mindig kiemelten figyeli, milyen politikai változások mennek végbe a szomszédban, és ehhez is alkalmazkodnak. Bauer Bence kiemelte, hogy amikor még csak a vita ment a Bundestagban arról, hogy Olaf Scholz német kancellár benyújtja-e saját maga ellen a bizalmatlansági indítványt,

Robert Habeck alkancellár „politikai instabilitás címen Ausztriára mutogatott”, ami megint csak azt jelzi, hogy a németek számára nagyon fontos, milyen folyamatok zajlanak Ausztriában.

Ugyancsak hasonlóság a két ország belpolitikáját illetően, hogy Karl Nehammer vezetésével az ÖVP megpróbált egy olyan tűzfalat húzni az FPÖ köré, mint amilyet a hagyományos német pártok az AfD köré, de az osztrák választók jelentős részének ez nagyon nem tetszett.

Bauer Bence szerint a németek valószínűleg figyelni fogják, miként zajlik majd az osztrák kormányalakítás, mint ahogy azt is, milyen intézkedésekkel kezdi meg működését az új osztrák kabinet, ami „akár egy új gondolkodási folyamatot is elindíthat” Németországban. Ezzel arra utalt, hogy Ausztria lehet a példa arra, hogy

az egyes körökben radikálisnak kikiáltott Szabadságpárttal, illetve a hozzá hasonló politikai eszméket képviselő más pártokkal is együtt lehet működni,

ami a szakértő szerint más országok számára is egy minta lehet, valamint „a demokrácia erősségét mutathatja”.

„Az AfD még elég messze van attól, hogy a hagyományosan vett politikai diskurzus résztvevője legyen, hiszen karanténban tartják más német pártok, de szerintem elindult egy gondolkodási folyamat Németországban is arról, hogy ez biztosan jól van-e így, és esetleg nem lenne-e jobb inkább más politikát alkalmazni” – mondta Bauer Bence.

(A nyitóképen: Alexander van der Bellen osztrák államfő fogadja Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását.)