Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Alexander Schallenberg, európai és nemzetközi ügyekért felelős osztrák miniszter az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Kinevezték Ausztria ideiglenes kancellárját

Ausztriában Alexander Schallenberg volt külügyminisztert nevezik ki ügyvivő kancellárnak a múlt hét végén lemondott Karl Nehammer helyére - jelentette be szerdán az osztrák államfői hivatal.

Nehammer azt követően jelentette be, hogy lemond az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki tisztségéről és a kancellári posztról, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt között. Hivatalosan pénteken távozik a kancellári tisztségből.

Schallenberg az új kormány megalakításáig lesz hivatalban ügyvivő kancellárként. Hétfőn Herbert Kickl, a szeptember végi választásokon győztes jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kapott megbízást arra, hogy kezdjen tárgyalásokat az ÖVP-vel egy közös kormány megalakításáról.

Bár a választáson az FPÖ szerezte meg a legtöbb szavazatot, Alexander Van der Bellen osztrák államfő először Karl Nehammert bízta meg a kormányalakítással. Tavaly ősszel még minden osztrák politikai párt határozottan állította: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel. Nehammer kategorikusan kijelentette, hogy nem fog a párt vezetőjével együtt kormányozni. A kancellár lemondása azonban új helyzetet teremtett, és az ÖVP újonnan kinevezett ügyvivő vezetője, Christian Stocker jelezte, hogy pártja kész egyeztetéseket kezdeni az FPÖ-vel egy esetleges koalícióról. Herbert Kickl kedden közölte: kormányalakítási tárgyalásokra hívta az Osztrák Néppártot.

Ez a második eset, hogy Alexander Schallenberget ügyvivő kancellárnak nevezik ki. Kevesebb mint két hónapig már betöltötte ezt a tisztséget 2021 végén, amikor Sebastian Kurz kényszerült távozni a kancellári székből az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok hatására.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×