Andrej Maszlov kifejtette: Oroszország és Görögország 1995-ben és 2013-ban is kötött olyan nemzetközi szerződéseket, melyek a NATO-tagállam által vásárolt orosz–szovjet haditechnikai eszközök használatát szabályozzák – idézi a The EurAsian Times beszámolját a Portfolio.

„Ezen egyezmények szerint ezek a haditechnikai eszközök nem adhatók át más országoknak Oroszország beleegyezése nélkül” – fogalmazott a nagykövet, kiemelve: ha Görögország mégis exportálja ezeket a katonai felszereléseket, nem csupán politikai döntést hoz, de szigorúan definiált nemzetközi szerződéseket sért.

Az orosz–ukrán háború során többször is felmerült már az a lehetőség, hogy Görögország átadná régi orosz–szovjet haditechnikai felszereléseit Ukrajnának és cserébe modern, NATO-országokban gyártott technikai eszközöket kapna szövetségeseitől. Kardinális kérdés a görögök által üzemeltetett Sz-300-as, Tor-M1 és Osza légvédelmi rendszerek sorsa – jegyzi meg a gazdasági lap.

A görög sajtóban többször is pletykáltak arról, hogy az ország Kijevnek adná a technikai eszközöket, illetve szó volt arról is, hogy Örményország kaphatja meg az egyre inkább elavult felszereléseket, de Athén egyelőre egyik transzfer tényét sem erősítette meg.

(Címlapképünk illusztráció.)