Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: unsplash.com

TikTok elleni EU-eljárás: ha a politikai vélemény túl sok emberhez jut el, az már gyanús – véli a szakértő

Az Európai Bizottság hivatalos eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatási rendelet feltételezett megsértése miatt. Koi Tamás, a HWSW informatikai szakportál újságírója nem tartja valószínűnek, hogy komoly bírságot szabnának ki a platformra a romániai elnökválasztás befolyásolása miatt.

Az Európai Bizottság hivatalos eljárást indított a TikTok online videómegosztó ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) megsértésének gyanúja miatt a november 24-én tartott romániai elnökválasztással összefüggésben. A bizottság úgy véli, a TikTok megszegte azon kötelezettségét, hogy megfelelően értékelje és mérsékelje a választások integritásával kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat.

"Miután komoly jelek utalnak arra, hogy külföldi szereplők a TikTok segítségével beavatkoztak a romániai elnökválasztásba, most alaposan kivizsgáljuk, hogy a TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt azáltal hogy nem kezelte az ilyen kockázatokat. Egyértelműnek kell lennie, hogy az EU-ban minden online platformot, így a TikTokot is, felelősségre kell vonni" – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A vizsgálat két fő területre összpontosít: a TikTok ajánlórendszereire, különösen azok manipulációjának és automatizált kihasználásának lehetőségére, valamint a politikai hirdetésekre és fizetett politikai tartalmakra vonatkozó irányelveire. A testület azt gyanítja, hogy a TikTok nem tett elegendő intézkedést a nemzeti választások regionális és nyelvi sajátosságaiból eredő kockázatok csökkentésére.

"A DSA 2023-ban lépett hatályba, és az olyan nagy online szolgáltatóknak, mint TikTok, a Facebook, a Google, ír elő bizonyos kötelezettségeket, például a politikai hirdetések transzparenciáját illetően. E a törvény többek között azért jött létre, hogy az ilyen politikai manipulációk esélyét minimálisra lehessen csökkenteni" – mondta a hír nyomán az InfoRádióban Koi Tamás, a HWSW informatikai szakportál újságírója.

Mint kifejtette, az egyik szigorú DSA-előírás, hogy a közösségimédia-szolgáltatóknak nagyon egyértelműen jelezni kell egy tartalom kapcsán, hogy ez egy politikai hirdetés, ezenkívül közzé kell tenni azt is, hogy a politikai hirdetést ki tette közzé és ki finanszírozta. Ezzel kell transzparenssé tenniük a rendszerüket, és ez az Európai Bizottság gyanúja szerint ez nem valósult meg a mostani esetben Romániában.

"Úgy tűnhetett az avatatlan szemlélő számára, hogy azokat a tartalmakat, amelyeket az első körben győztes jelölt, Calin Georgescu követői megosztottak, hogy azok organikus tartalmak, mint ha magánszemélyek osztották volna meg. Ezeket ráadásul látványosan felkarolta a TikTok ajánlórendszere, ezért ez a vizsgálat másik eleme, hogy pontosan hogyan működik a TikTok ajánlórendszere, és hogyan lehetett az, hogy ezek a posztok ennyire népszerűek lettek Romániában" – mondta a feltételezett problémákról a szakértő, és hozzátette, ezek a felkapott posztok gyakorolhattak olyan mesterséges erősítő hatás az elnökjelölt pozíciójára, hogy ezzel tudta első fordulót megnyerni a választáson.

Koi Tamás jelezte, a felhasználóknak lehet politikai véleményük ezeken a platformokon, de ha az már gyanúsan túl sok emberhez jut el, akkor akkor az már gyanús, mert felmerülhet az, hogy valaki vagy valakik fizethettek ezért.

Az Európai Bizottság hivatalos eljárásáról elmondta, ilyenkor begyűjtik a bizonyítékokat, hogy történt-e tényleges jogsértés. Mivel ez a jelenség rendszerszintű problémát vethet fel, ezért a legvalószínűbb kimenetelnek azt tartja, hogy a vizsgálat végén arra fogják kötelezni a TikTokot, hogy hajtson végre olyan módosításokat a saját rendszereiben, amelyekkel jogszabálykonformmá válik a működése. "Én első körben nem tartom túl valószínűnek azt, hogy ebből komoly uniós bírság kerekedhet ki" – mondta Koi Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×