Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Jun Szogjol dél-koreai elnök beszédet mond a demokráciát veszélyeztető folyamatokról a harmadik alkalommal tartott nemzetközi konferencián Szöulban 2024. március 18-án, a háromnapos fórum kezdőnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Kyodo News pool/Kim Minhi

Rendkívüli hadiállapot Dél-Koreában - Elnök: "vissza fogom vonni"

Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.

Jun Szogjol közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.

Jun Szogjol kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett, mondván, hogy az ellenzéki pártok "rabul ejtették" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot, ezzel válságba taszítva az országot. Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet. Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von (1100 milliárd forint) megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.

A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról. Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők "az emberekkel közösen megvédik a demokráciát". A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.

Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben, de Jun Szogjol pártjának vezetője is alkotmányellenesnek nevezte a szükségállapot bevezetését, amire több mint 40 éve nem volt példa Dél-Koreában.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×