A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése és az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is – tették hozzá.

Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7 százaléka. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, 919,3 milliárd forinttal magasabb volt az egy évvel korábbinál, ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában – emelte ki a Pénzügyminisztérium (PM).

A központi alrendszeren belül július végéig a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak. A héthavi deficit 12,8 milliárd forinttal alacsonyabb a 2786,4forintos tavalyi adatnál.

A költségvetési egyenleget ugyanakkor jelentős egyszeri és szezonális hatások is befolyásolják, ezért az egyes havi adatok, illetve néhány hónap kedvező alakulása önmagában nem tekinthető meghatározónak az éves hiány várható mértékének megítélésére - figyelmeztetett jelentésében a minisztérium.

Az első héthavi hiány alakulását a nagy összegű júliusi szufficit mellett számos kiadási többlet determinálta. Meghaladták a tavaly július végi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra (a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt) összesen 4900,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 1786,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés.

Július végéig 299,7 milliárd forint összegű lakáscélú kiadás jelent meg a büdzsében, 208,1 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az állami beruházási fejezet kiadásai is 100 milliárd forinttal lettek nagyobbak, elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt.

A központi alrendszer július végi 24 241,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 846,4 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal magasabban alakultak.

A központi alrendszer július végi 27 099,2 milliárd forint összegű kiadásai 917,9 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.

Az év első hét hónapjában általános forgalmi adóból 5164,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 305,5 milliárd forinttal haladja meg. A jövedéki adóból származó bevétel 875,5 milliárd forintot tett ki, 20,1 milliárd forinttal csökkent. A személyi jövedelemadó bevétel 2968,9 milliárd forint volt, 102,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2026. július végéig 551,5 milliárd forint bevétel keletkezett, az 1894,0 milliárd forint idei törvényi előirányzat 29,1 százaléka. Az uniós programok kiadásai július végéig 946,3 milliárd forintot tettek ki, a 2761,2 milliárd forint összegű előirányzat 34,3 százalékát.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1511,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás július végéig 1012,8 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évinél, amit az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a jelentés.

A központi költségvetés adóssága július végéig 5175,8 milliárd forinttal nőtt. A nettó forintkibocsátás 4046,6 milliárd forinttal növelte az adósságot és segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását, a nettó devizakibocsátás 2263,7 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.

A forint árfolyamának év végéhez képest bekövetkezett erősödése 1126,5 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét - derül ki a PM jelentéséből.