Infostart.hu
eur:
380
usd:
324.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jun Szogjol dél-koreai elnököt rabként ábrázoló figurával vonuilnak a lemondását követelő tüntetők Szöulban 2024. december 28-án. Az elnök december 3-án röviddel később visszavont szükségállapotot hirdetett, emiatt a parlament lázadás címén alkotmányos vádemelési eljárást indított Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Egyre valószínűbb, hogy elfogatóparancsot fognak kiadni Dél-Korea felfüggesztett elnöke ellen

Dél-Korea felfüggesztett elnöke, Jun Szogjol sorozatban harmadszor nem tett eleget a felszólításnak, hogy jelenjen meg az ország bűnüldöző hatóságai előtt – jelentette vasárnap a Yonhap hírügynökség.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal (CIO) közölte, hogy az idézés ellenére Jun nem jelent meg a Szöultól délre fekvő irodájukban. Jun a korábbi, december 18-i és 25-i idézéseket figyelmen kívül hagyta.

A Yonhap hírügynökség szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a hivatal elfogatóparancsot ad ki Jun ellen. Általában három idézés a maximum, mielőtt egy nyomozóhatóság elfogatóparancsot kér a gyanúsított ellen.

Amennyiben a CIO bírósági végzést kér Jun letartóztatására, az példa nélküli lépés lenne egy hivatalban lévő elnök ellen Dél-Koreában.

Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene. „Sok problémát kell először tisztázni, többek között azt, hogy a CIO-nak nincs hatásköre a lázadással kapcsolatos vádak kivizsgálására, mielőtt eldönthetnénk, hogy megjelenik-e kihallgatásra” – mondta az egyik védőügyvéd. „Nem arról van szó, hogy elutasítjuk az idézést, hanem arról, hogy ezeket kérdéseket előbb tisztázni kell.”

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést.

Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×