Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jun Szogjol dél-koreai elnököt rabként ábrázoló figurával vonuilnak a lemondását követelő tüntetők Szöulban 2024. december 28-án. Az elnök december 3-án röviddel később visszavont szükségállapotot hirdetett, emiatt a parlament lázadás címén alkotmányos vádemelési eljárást indított Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Han Mjunggu

Egyre valószínűbb, hogy elfogatóparancsot fognak kiadni Dél-Korea felfüggesztett elnöke ellen

Dél-Korea felfüggesztett elnöke, Jun Szogjol sorozatban harmadszor nem tett eleget a felszólításnak, hogy jelenjen meg az ország bűnüldöző hatóságai előtt – jelentette vasárnap a Yonhap hírügynökség.

A korrupcióellenes nyomozóhivatal (CIO) közölte, hogy az idézés ellenére Jun nem jelent meg a Szöultól délre fekvő irodájukban. Jun a korábbi, december 18-i és 25-i idézéseket figyelmen kívül hagyta.

A Yonhap hírügynökség szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a hivatal elfogatóparancsot ad ki Jun ellen. Általában három idézés a maximum, mielőtt egy nyomozóhatóság elfogatóparancsot kér a gyanúsított ellen.

Amennyiben a CIO bírósági végzést kér Jun letartóztatására, az példa nélküli lépés lenne egy hivatalban lévő elnök ellen Dél-Koreában.

Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene. „Sok problémát kell először tisztázni, többek között azt, hogy a CIO-nak nincs hatásköre a lázadással kapcsolatos vádak kivizsgálására, mielőtt eldönthetnénk, hogy megjelenik-e kihallgatásra” – mondta az egyik védőügyvéd. „Nem arról van szó, hogy elutasítjuk az idézést, hanem arról, hogy ezeket kérdéseket előbb tisztázni kell.”

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést.

Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×