Infostart.hu
eur:
362.06
usd:
310.79
bux:
150755.02
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
A parlament szöuli ülésterme, mielőtt a képviselők szavaznak a Jun Szogjol dél-koreai elnök elleni vádemelésről 2024. december 7-én. Az elnök négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az események nyomán a parlamenti ellenzék vádemelést kezdeményezett Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Szavaztak a dél-koreai elnökről

Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.

Az elnök mögött álló, jelenleg ellenzéki Népi Erő Pártja (PPP) bojkottálta a kormányzó Demokrata Párt (DP) által kezdeményezett szavazást, így az indítvány végül amiatt bukott el a parlamentben, hogy nem volt jelen megfelelő számú törvényhozó.

Az indítvány elfogadásához a 300 tagú parlament kétharmadának kellett volna igennel szavaznia, de ehhez a PPP nyolc képviselőjére is szükség lett volna. Mivel azonban a párt egyetlen képviselő kivételével testületileg kivonult, sőt, még az ott maradó képviselő sem támogatta az indítványt, az végül elbukott.

A szavazás után a PPP vezetője, Han Donghun kijelentette: az eredménytől függetlenül a párt döntése az, hogy az elnöknek le kell mondania.

„A szükségállapot kihirdetése egyértelműen és súlyosan sérti a törvényeket” – nyilatkozott újságíróknak Han, aki korábban többször is összetűzésbe került az elnökkel, így egyelőre nem egyértelmű, hogy pártja nevében nyilatkozott-e, vagy csupán saját véleményét osztotta meg a médiával. A dél-koreai elnök nem reagált a pártvezető kijelentéseire.

A nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért. A PPP vezetője azonban úgy értékelte a beszédet, hogy az elnök a „párt kezébe helyezte sorsát”, és gyakorlatilag azt ígérte, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Ha Jun mandátumának 2027. májusi lejárta előtt távozik hivatalából, a lemondását követő 60 napon belül az alkotmány értelmében elnökválasztást kell tartani.

Címlapról ajánljuk
Két magyar is eltűnt Nepálban

Két magyar is eltűnt Nepálban

Súlyos áradások pusztítottak Nepál himalájai határvidékén, legalább 157 halálos áldozatot követelve, miközben több mint 380 ember hollétéről nem tudnak. Az eltűntek között két magyar állampolgárt is hivatalosan regisztráltak, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek. A magyar Külügyminisztérium és az újdelhi nagykövetség a nepáli hatóságokkal együttműködve követi az eseményeket, a kutató-mentő munkálatok nagy erőkkel zajlanak - közölte a tárca.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×