Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
326.38
bux:
145910.31
2026. november 3. kedd Győző
A parlament szöuli ülésterme, mielőtt a képviselők szavaznak a Jun Szogjol dél-koreai elnök elleni vádemelésről 2024. december 7-én. Az elnök négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az események nyomán a parlamenti ellenzék vádemelést kezdeményezett Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Szavaztak a dél-koreai elnökről

Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.

Az elnök mögött álló, jelenleg ellenzéki Népi Erő Pártja (PPP) bojkottálta a kormányzó Demokrata Párt (DP) által kezdeményezett szavazást, így az indítvány végül amiatt bukott el a parlamentben, hogy nem volt jelen megfelelő számú törvényhozó.

Az indítvány elfogadásához a 300 tagú parlament kétharmadának kellett volna igennel szavaznia, de ehhez a PPP nyolc képviselőjére is szükség lett volna. Mivel azonban a párt egyetlen képviselő kivételével testületileg kivonult, sőt, még az ott maradó képviselő sem támogatta az indítványt, az végül elbukott.

A szavazás után a PPP vezetője, Han Donghun kijelentette: az eredménytől függetlenül a párt döntése az, hogy az elnöknek le kell mondania.

„A szükségállapot kihirdetése egyértelműen és súlyosan sérti a törvényeket” – nyilatkozott újságíróknak Han, aki korábban többször is összetűzésbe került az elnökkel, így egyelőre nem egyértelmű, hogy pártja nevében nyilatkozott-e, vagy csupán saját véleményét osztotta meg a médiával. A dél-koreai elnök nem reagált a pártvezető kijelentéseire.

A nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért. A PPP vezetője azonban úgy értékelte a beszédet, hogy az elnök a „párt kezébe helyezte sorsát”, és gyakorlatilag azt ígérte, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Ha Jun mandátumának 2027. májusi lejárta előtt távozik hivatalából, a lemondását követő 60 napon belül az alkotmány értelmében elnökválasztást kell tartani.

Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×