Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A parlament szöuli ülésterme, mielőtt a képviselők szavaznak a Jun Szogjol dél-koreai elnök elleni vádemelésről 2024. december 7-én. Az elnök négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az események nyomán a parlamenti ellenzék vádemelést kezdeményezett Jun ellen.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Szavaztak a dél-koreai elnökről

Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.

Az elnök mögött álló, jelenleg ellenzéki Népi Erő Pártja (PPP) bojkottálta a kormányzó Demokrata Párt (DP) által kezdeményezett szavazást, így az indítvány végül amiatt bukott el a parlamentben, hogy nem volt jelen megfelelő számú törvényhozó.

Az indítvány elfogadásához a 300 tagú parlament kétharmadának kellett volna igennel szavaznia, de ehhez a PPP nyolc képviselőjére is szükség lett volna. Mivel azonban a párt egyetlen képviselő kivételével testületileg kivonult, sőt, még az ott maradó képviselő sem támogatta az indítványt, az végül elbukott.

A szavazás után a PPP vezetője, Han Donghun kijelentette: az eredménytől függetlenül a párt döntése az, hogy az elnöknek le kell mondania.

„A szükségállapot kihirdetése egyértelműen és súlyosan sérti a törvényeket” – nyilatkozott újságíróknak Han, aki korábban többször is összetűzésbe került az elnökkel, így egyelőre nem egyértelmű, hogy pártja nevében nyilatkozott-e, vagy csupán saját véleményét osztotta meg a médiával. A dél-koreai elnök nem reagált a pártvezető kijelentéseire.

A nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért. A PPP vezetője azonban úgy értékelte a beszédet, hogy az elnök a „párt kezébe helyezte sorsát”, és gyakorlatilag azt ígérte, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Ha Jun mandátumának 2027. májusi lejárta előtt távozik hivatalából, a lemondását követő 60 napon belül az alkotmány értelmében elnökválasztást kell tartani.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×