Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Jun Szogjol dél-koreai elnök beszédet mond a demokráciát veszélyeztető folyamatokról a harmadik alkalommal tartott nemzetközi konferencián Szöulban 2024. március 18-án, a háromnapos fórum kezdőnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Kyodo News pool/Kim Minhi

Nincs sok esélye a helyén maradni a dél-koreai államfőnek

Az elnök elmozdítását célzó indítványt nyújtott be az ellenzék a szöuli parlamentben.

Jun Szogjol dél-koreai elnök elmozdítását célzó indítványt nyújtott be a szöuli parlamentben szerdán hat ellenzéki párt, amelynek képviselői azt állítják, hogy az államfő "súlyosan és nagymértékben megsértette az alkotmányt" azzal, hogy előző nap szükségállapotot akart bevezetni az országban.

Az ellenzék azzal érvel, hogy Jun Szogjol azért hirdetett szükségállapotot kedden este, hogy kibújjon az ellene és a családja ellen folyó nyomozás alól. Nem állt fenn semmi olyan előfeltétel, például háborús helyzet, fegyveres lázadás vagy nagyobb országos vészhelyzet, amely az alkotmány alapján indokolttá tette volna ezt a lépést - áll az indítványban.

Az elnök elmozdítását célzó hivatalos beadványról pénteken vagy szombaton szavaznak majd.

Jun Szogjol helyi idő szerint kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában - általános megdöbbenést keltve - jelentette be, hogy szükségállapotot hirdet ki az országban, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról, majd a rendelkezést maga az államfő néhány óra múlva visszavonta, és a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták.

Az államfő lemondását tüntetők is követelték a főváros utcáin. A tiltakozók Szöul belvárosában gyertyafényes demonstrációt tartottak, hasonlóan ahhoz a 2017-es megmozduláshoz, amelyen Pak Kunhje volt államfő távozását követelték, majd az elnöki palotához vonultak. A Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint az elnök kabinetfőnöke és kulcsfontosságú tanácsadói "tömegesen nyújtották be lemondásukat". A védelmi minisztérium közölte, hogy a tárcavezető, Kim Jonghjon is felajánlotta lemondását.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×