Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.61
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
A 2020. május 14-én készült, június 18-án közreadott képen piros buszok haladnak el a brit jegybank, a Bank of England épületénél London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Teljesen új brit–uniós viszony kell - Bank of England

A Bank of England kormányzója szerint Nagy-Britanniának újjá kell építenie kapcsolatait az Európai Unióval.

Andrew Bailey a londoni pénzügyi szolgáltatási központ, a City polgármesteri hivatalának (Mansion House) csütörtök esti hagyományos zártkörű éves üzleti gáláján a Bank of England által ismertetett beszédében úgy fogalmazott: közhivatalnoki minőségében nem foglalhat állást a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) puszta tényével kapcsolatban.

A brit jegybank vezetője szerint azonban rá kell mutatni a brexit következményeire, és meg kell állapítani, hogy az Európai Unióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok megváltozása megterhelte a brit gazdaság potenciális teljesítményét.

Bailey szerint a brexit kereskedelmi hatásai láthatóan nagyobb mértékben érintik az áruforgalmat, mint a szolgáltatási szektort, és bár ez nem különösebben meglepő, mégis rávilágít arra, hogy miért kell üdvözlendőnek tekinteni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer újjáépítését szolgáló lehetőségeket.

Hozzátette: fontos a gazdasági biztonságot érő fenyegetések figyelemmel kísérése, és nem szabad elfelejteni a gazdasági nyitottság fontosságát sem, mivel ez a termelékenység egyik meghatározó tényezője.

A brit jegybank vezetőjének ez volt az eddigi legerőteljesebb és legfeltűnőbb véleménynyilvánítása a brexit reálgazdasági és kereskedelmi hatásaival kapcsolatban.

Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.

A júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de Sir Keir Starmer miniszterelnök többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

A brexit negatív gazdasági következményeire több elemzőműhely is felhívta a figyelmet.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató intézete, a Cambridge Econometrics legutóbbi átfogó elemzése szerint az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye már tavaly 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet e két időpontig Nagy-Britannia az EU tagjaként elérhetett volna.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×