eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Elba Carola hídjának romja Drezdában 2024. szeptember 11-én, miután az éjjel az építmény egyik fele összedőlt. Senki sem sérült meg. A leomlott hídrészen a villamos-, a kerékpáros- és a gyalogosforgalom haladt.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Robert Michael

Drezdai hídomlás: még négyezer híd igényel azonnali felújítást Németországban

A drezdai Carola híd katasztrófája felhívta a figyelmet arra, hogy a hidak felújításra szorulnak. Ráadásul minden hetedik, az illetékesek erről még rendkívüli térképet is készítettek.

Szeptember 11-én hajnalban omlott össze Drezdában az Elbán átívelő Carola-híd egy szakasza, amelyen a villamos-, a kerékpáros és a gyalogos forgalom haladt. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a katasztrófa nem követelt áldozatokat. A Carola-híd leomlása a német infrastruktúra szomorú szimbóluma – vélekedtek a történtek után szakértők, és az összes, 1980 előtt épült híd felülvizsgálatát szorgalmazták. Ezt sürgette a német városok és községek szövetsége, utalva a hidak és általánosságban az infrastruktúra rossz állapotára.

Rendszeresen ellenőrzi a szövetségi autópálya-üzemeltető társaság azokat a hidakat, amelyek forgalmas autópályák felett ívelnek át, ezt követően a hidak sajátos bizonyítványt, úgynevezett "kondíciófokozatot" kapnak, amely értékeli a stabilitást, a közlekedésbiztonságot és a tartósságot.

A hidak minőségi állapotát értékelő szövetségi hivatal szerint Németországban az autópályák feletti hidak közül mintegy száz felújításra szorulna. A tizenhat tartomány közül a rekordot Észak-Rajna-Vesztfália tartja, ahol húsz ilyen híd igényelne alapos renoválását.

A szövetségi közlekedési minisztérium pedig már korábban térképet készített az összes németországi hídról:

28 ezer híd ível át autópálya felett, és ezek közül minden hetedik, azaz négyezer felújításra szorul.

Szakértők ugyanakkor rámutattak arra, hogy a hídszerkezetek többsége a múlt század második felében épült, és mostanra jelentős mértékben megnőtt a nehéz szállítmányok száma, nőtt a járművek össztömege, illetve nőtt a tengelyterhelés is. A német autóklub, az ADAC szakértője szerint sok hidat egyszerűen nem a mai extrém terhelésre terveztek.

A különösen problémásnak tartott hidakat a következő években újítják fel, ehhez csak 2025-ben legalább másfél milliárd euróra lesz szükség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×