Infostart.hu
eur:
381.01
usd:
321.07
bux:
127853.06
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
BMP-3, orosz lövészpáncélos,
Nyitókép: Wikimedia

Új szintre emeli Oroszország az ukrajnai háborút – itt vannak a részletek

Új gyártású, korszerűsített gyalogsági harcjárműveket küldenek az oroszok Ukrajnába, hogy növeljék támadóerőik ütőképességét.

A Rosztek orosz hadiipari vállalat bejelentette, hogy határidő előtt leszállította a hadseregnek a BMP-3 és BMD-4M gyalogsági harcjárművek újabb szériáját. A lövészpáncélosokat állítólag megerősített védelemmel látták el. A hírrel kapcsolatba az Army Recognition megjegyzi: ezeket az új járműveket minden bizonnyal az ukrán frontra küldik, hogy pótolják az eddigi elszenvedett nagyarányú veszteségeket. Egyúttal Oroszország azt is bizonyítani akarja, hogy képes folyamatosan nagyszámú páncélozott járművet bevetni az ukrajnai harcokban – írja az amerikai szaklap.

Oroszország rengeteg páncélozott járművet vesztett már el a háborúban. A nyílt hírszerzési adatokat használó elemzők összesítése alapján csak a BMP-3-as lövészpáncélosból eddig bizonyíthatóan 256-ot lőttek ki vagy zsákmányoltak az ukránok. Az óriási veszteséget Moszkva a hadiipari termelés felpörgetésével akarja ellensúlyozni – jegyezte meg a portál. Az orosz hadiüzemek többsége már így is heti hat napon, munkanaponként 12 órában termel, de vannak olyan cégek is, ahol a hét minden napján, megállás nélkül folyik a gyártás.

A BMP-3-as az egyik legjobban felfegyverzett lövészpáncélos. A toronyban egymás mellett kapott helyet egy 100 mm-es ágyú, egy 30 mm-es gépágyú és egy könnyű-géppuska. A gyártó weboldala szerint minden fegyverrel ugyanolyan hatékonysággal lehet tüzelni álló helyzetből, menet közben és vízen is. A jármű ugyanis úszóképes, így a kisebb vízi akadályokon különösebb előkészítés nélkül haladhat át.

A fő fegyverzetet a páncéltest elejébe szerelt további két, 7,62 mm-es géppuska egészíti ki, a harckocsik ellen pedig 5-6 kilométeres hatótávolságú páncéltörő rakétákat lehet bevetni. A fejlett tűzvezérlő rendszer éjszaka és rossz látási viszonyok között is pontos célzást tesz lehetővé. Ezenkívül a lövészpáncélos NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) védelmi rendszerrel van felszerelve.

A BMP-3 hegesztett alumíniumötvözet konstrukció, amit a homlokpáncélra és a torony elejére szerelt acélpáncélzattal erősítettek meg. Ez viszonylag jó védelmet nyújt a kézi fegyverek lövedékei, valamint a nem túl közel robbanó tüzérségi gránátok szilánkjai ellen. A 18,7 tonnás páncélost egy 500 lóerős dízelmotor hajtja. Épített úton óránként akár 70 kilométert is megtehet, míg úszva 10 km/órás sebességet érhet el. Az alapszemélyzet háromfős: vezető, fegyverzetirányzó, illetve parancsnok, és legfeljebb hét gyalogos katonát szállíthat. Egy tankolással a BMP-3-as nagyjából a 600 kilométert tud megtenni.

A most átadott gyalogsági harcjárművek másik típusa a BMD-4M, amelyet a légi szállítású csapatok számára fejlesztettek ki. Alapvetően a BMP-3-ra épül, fegyverzete és műszerezettsége is azonos azzal, viszont mindössze 13,6 tonnát nyom. Az úszóképes, lánctalpas deszantharcjárművet 2004-ben rendszeresítették az orosz fegyveres erőknél. Mivel a tervezésénél a fő szempont a repülőgéppel való szállíthatóság volt, ezért a jármű védettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Az orosz mérnökök szerint a kellően ellenálló páncélzat hiányát a jármű mozgékonyságával és manőverező képességével igyekeztek pótolni.

A lövészpáncélosokat gyártó Kurganmashzavod azt közölte, hogy az orosz hadsereg kérésére jelentősen fokozta a termelést. Állítólag az idei év első három hónapjában már több harcjárművet szállított, mint 2019-ben összesen. Ugyanakkor az orosz vállalat azt nem hozta nyilvánosságra, hogy most pontosan hány darab gyalogsági harcjárművet adott át a hadseregnek.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×