eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Alexander Van der Bellen osztrák államfő közös sajtótájékoztatót tart Frank-Walter Steinmeier német elnökkel (a képen nem látható) a berlini államfői rezidencián, a Bellevue-palotában 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Az osztrák államfő nem akar dönteni, a pártelnökökre bízza a megegyezést

Rendkívüli helyzet, rendkívüli forgatókönyv. A parlamenti pártok vezetőivel folytatott konzultációk után Alexander Van der Bellen osztrák államfő egyelőre nem talált megoldást arra, hogy kit bízzon meg kormányalakítással.

Alexander van der Bellen felkérte a három legerősebb párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetőit, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és közösen keressék a lehetséges megoldást a kormányalakításra.

Az osztrák államelnök szerdán a Hofburgban rendkívüli nyilatkozatban tájékoztatta a sajtó képviselőit a pártok vezetőivel az elmúlt napokban külön-külön folytatott tárgyalásairól. Pénteken előbb a választásokon győztes, radikális jobboldali Szabadságpárt elnökével, Herbert Kickllel találkozott, hétfőn pedig a konzervatív Osztrák Néppárt elnökével, a hivatalban lévő Karl Nehammer kancellárral, majd az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ vezetőjével, Andreas Bablerrel folytatott eszmecserét. A konzultációkat kedden a két kis parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja (NEOS) és a Zöld Párt vezetőivel folytatott tárgyalásokkal zárta.

Alexander Van der Bellen elismerte, hogy

olyan "klasszikus" patthelyzet" alakult ki, amelynek következtében a jelenlegi körülmények között egyik pártvezetőt sem tudja kormányalakítással megbízni.

Utalt arra, hogy Ausztriának stabil többséggel rendelkező kormányra van szüksége.

Noha a győztes Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl magának követelte a kormányalakítási megbízást, a konzultációk során egyértelművé vált, hogy egyik párt sem hajlandó az FPÖ-vel koalícióra lépni. Noha egyfajta szokásjognak számít, hogy az államfő rendszerint a választásokon győztes parlamenti párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást, a stabil többség hiányában ez most nem történhetett meg.

Az államfő rendkívülinek nevezte, hogy a választásokat egy olyan párt nyerte meg, amellyel a többi parlamenti párt közül egyik sem hajlandó együttműködni. Ennek nyomán az elnök arra szólította fel három legnagyobb párt vezetőjét, hogy közösen – tárgyalások útján – keressék a lehetséges megoldást. Van der Bellen egyben felszólította őket, legkésőbb a jövő hét végéig tájékoztassák őt, hogy miként képzelnék a lehetséges együttműködést, ő pedig ezt követően újabb tárgyalások nyomán dönt a kancellári felkérésről.

Az ORF osztrák közszolgálati televízió első értékelésében kiemelte, hogy hasonló helyzetre nem volt példa a háború utáni Ausztria történetében. Az ORF szakértője ugyanakkor úgy vélte, hogy az előzetes nyilatkozatok alapján kevés a remény a megegyezésre. Ismételten utalt arra, hogy az általuk szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickl "persona non grata" az ÖVP és az SPÖ számára, maga KIckl pedig ragaszkodik ahhoz, hogy győztes párt vezetőjeként ő kapjon kormányalakítási megbízást.

A szakértő ennek nyomán azt valószínűsítette, hogy a hármas konzultációk ellenére legnagyobb eséllyel a Nehammer vezette ÖVP és az SPÖ alkothat majd koalíciót. Az államfő által hangsúlyozott stabil, 50 százalékot meghaladó többség azonban csakis egy kisebb, azaz harmadik párt bevonásával biztosítható – tette hozzá.

A parlament pártjai – különös tekintettel az államfő által említett három "kulcsszereplőre – egyelőre nem reagáltak Van der Bellen nyilatkozatára.

A lapok is az elnököt idézték, egyedül a konzervatív Die Presse fűzött hozzá egy rövid kommentárt. Az újság szerint Alexander Van der Bellen leszámolt azzal az illúzióval, hogy a puhatolózó tárgyalások eredményhez vezethetnek, és ezért

az államfő "meghátrált".

.A kormányalakítási megbízást ugyanis a a választásokon legtöbb szavazatot szerzett radikális jobboldali Szabadságpártnak kellett volna adnia, de – mint a lap fogalmazott – az elnöki lépés értékelhető úgy is, hogy Van der Bellen "okos" döntést hozott: egyszerűen megspórolta magának és Herbert Kickl szabadságpárti vezetőnek is az "üresjáratot" , a kormányalakítási megbízás ugyanis aligha hozott volna eredményt.

A Die Presse szerint "elegánsnak" is nevezhető a lépés, hogy Alexander Van der Bellen "visszavonult", hagyja, hogy mások döntsenek. A lap szerint az államfői döntésben mind a három tényező szerepet játszott.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×