Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
321.97
bux:
131349.71
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Peking, 2024. május 30.Csoportkép a kínai-arab együttműködési fórum 10. miniszteri találkozóján részt vevő politikusokról Pekingben 2024. május 30-án. Első sorban b-j: Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini király, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Hszi Csin-ping kínai elnök, Mohamed bin Zájid an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és Kaisz Szaíd tunéziai elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Jade Gao

Exit poll: nem váltott államfőt Tunézia

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek.

Kaisz Szaíd hivatalban lévő államfő győzött a vasárnap tartott tunéziai elnökválasztáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések tanúsága szerint - közölte az állami televízió.

A Sigma közvélemény-kutató cég által elvégzett exit poll szerint Szaíd a voksok 89,2 százalékát szerezte meg. A hivatalos végeredményt várhatóan hétfőn este fogja közzétenni az észak-afrikai ország választási bizottsága. Amennyiben a szavazati arány érdemben nem változik, nem kell második fordulót tartani.

A tunéziai választási bizottság az urnazárást követően közölte, hogy a résztvételi arány 27,7 százalék volt. A korábbi, 2019-es elnökválasztáson a szavazók 55 százaléka járult az urnák elé.

A 2022. július 27-én életbe lépett alkotmány értelmében az ország élén az öt évre közvetlenül választott, egyszer újraválasztható elnök áll, a tisztséget 2019. október 23. óta Kaisz Szaíd tölti be. A hivatalából elmozdíthatatlan államfő szükségállapotot hirdethet ki, felügyeli a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az általa kinevezett kormányt a parlament csak mindkét ház kétharmados többségével válthatja le. Az erősen meggyengített jogkörökkel bíró kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Régiók és Körzetek Nemzeti Tanácsának 77 tagját a helyi parlamentek választják meg, az alsóház, a Népképviselők Gyűlésének 161 tagját közvetlenül, listákon öt évre választják meg. Miután Kaisz Szaíd államfő 2022. március 22-én feloszlatta a 2019-ben megválasztott parlamentet, 2022. december 17-én és 2023. január 19-én - az ellenzék bojkottja mellett, alig 11 százalékos részvétellel - új választásokat rendeztek.

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek, a választási bizottság pedig csak három jelöltet hagyott jóvá: Szaíd hivatalban lévő elnököt, Zuhair Magzauit, a Csaáb Párt elnökét, illetve Ajasi Zammelt ellenzéki jelöltet, akit szeptemberben börtönbüntetésre ítéltek irathamisítás, illetve ajánlócédulák meghamisítása címén.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×