eur:
406.18
usd:
376.68
bux:
76594.41
2024. november 8. péntek Zsombor
Peking, 2024. május 30.Csoportkép a kínai-arab együttműködési fórum 10. miniszteri találkozóján részt vevő politikusokról Pekingben 2024. május 30-án. Első sorban b-j: Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini király, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Hszi Csin-ping kínai elnök, Mohamed bin Zájid an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és Kaisz Szaíd tunéziai elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Jade Gao

Exit poll: nem váltott államfőt Tunézia

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek.

Kaisz Szaíd hivatalban lévő államfő győzött a vasárnap tartott tunéziai elnökválasztáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések tanúsága szerint - közölte az állami televízió.

A Sigma közvélemény-kutató cég által elvégzett exit poll szerint Szaíd a voksok 89,2 százalékát szerezte meg. A hivatalos végeredményt várhatóan hétfőn este fogja közzétenni az észak-afrikai ország választási bizottsága. Amennyiben a szavazati arány érdemben nem változik, nem kell második fordulót tartani.

A tunéziai választási bizottság az urnazárást követően közölte, hogy a résztvételi arány 27,7 százalék volt. A korábbi, 2019-es elnökválasztáson a szavazók 55 százaléka járult az urnák elé.

A 2022. július 27-én életbe lépett alkotmány értelmében az ország élén az öt évre közvetlenül választott, egyszer újraválasztható elnök áll, a tisztséget 2019. október 23. óta Kaisz Szaíd tölti be. A hivatalából elmozdíthatatlan államfő szükségállapotot hirdethet ki, felügyeli a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, az általa kinevezett kormányt a parlament csak mindkét ház kétharmados többségével válthatja le. Az erősen meggyengített jogkörökkel bíró kétkamarás törvényhozás felsőháza, a Régiók és Körzetek Nemzeti Tanácsának 77 tagját a helyi parlamentek választják meg, az alsóház, a Népképviselők Gyűlésének 161 tagját közvetlenül, listákon öt évre választják meg. Miután Kaisz Szaíd államfő 2022. március 22-én feloszlatta a 2019-ben megválasztott parlamentet, 2022. december 17-én és 2023. január 19-én - az ellenzék bojkottja mellett, alig 11 százalékos részvétellel - új választásokat rendeztek.

A mostani elnökválasztáson 17 jelölt jelezte indulási szándékát. Közülük nyolcat a kampány alatt letartóztattak és börtönre ítéltek, a választási bizottság pedig csak három jelöltet hagyott jóvá: Szaíd hivatalban lévő elnököt, Zuhair Magzauit, a Csaáb Párt elnökét, illetve Ajasi Zammelt ellenzéki jelöltet, akit szeptemberben börtönbüntetésre ítéltek irathamisítás, illetve ajánlócédulák meghamisítása címén.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×