Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

Eldőlt: ismét közeledik Nagy-Britannia és az EU

A kétoldalú stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Nagy-Britannia és az Európai Unió - erősítette meg a londoni kormányfői hivatal Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdai brüsszeli megbeszélése után.

A Downing Street által ismertetett közlemény szerint a két vezető megerősítette, hogy London és az EU viszonyrendszerének alapját a brit kilépésről szóló megállapodás - ennek részeként az unió és Észak-Írország külön kereskedelmi szabályrendszerét tartalmazó Windsori Egyezmény -, valamint a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni kapcsolatok feltételrendszerét rögzítő kétoldalú kereskedelmi és együttműködési szerződés képezi. Starmer és von der Leyen hangsúlyozta kötelezettségvállalását ezeknek az egyezményeknek a maradéktalan, változtatás nélküli végrehajtására.

Keir Starmer és Ursula von der Leyen megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú csúcstalálkozókat, és a következő vezetői szintű megbeszélést már 2025 elején szeretnék megtartani.

Nem említi a Downing Street által ismertetett közös közlemény ugyanakkor azt az elképzelést, amelyet az Európai Bizottság tavasszal terjesztett elő a 18-30 év közötti uniós, illetve brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtéséről.

Ezt a javaslatot az akkori konzervatív párti, illetve a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány egyaránt elvetette.

Starmer az Európai Bizottság elnökével tartott szerdai megbeszélése előtt, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozva megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a munkáspárti kormány nem honosítja meg újból a brit és az EU-állampolgárok kötetlen letelepedéséhez és munkavállalásához fűződő szabadságjogot.

A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy London "határozottan tartja magát az általa vörössel meghúzott vonalakhoz".

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány - jóllehet sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat - nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Az első kilenc versenyhétvégén látottak alapján nem volt olyan futam, ahol a csapattárssal, George Russell-lel és az egész mezőnnyel való összevetésben ne Kimi Antonelli bizonyult volna a leggyorsabbnak – mondta Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt gondolja, ha a fiatal olasz pilóta nem peches két futamon, akkor akár 45-50 ponttal is vezethetne az összetettben.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Ismét több tucat régiséget foglalt le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i Metropolitan Museumban (Met), amelyek egytől egyig illegális tranzakciók útján kerültek az intézménybe. Az ilyen tárgyak  restitúciója felgyorsult az utóbbi időszakban, a napokban Olaszország, Irak és Indonézia láthatta viszont becses értékeit, szám szerint egy híján hatvanat, mind kalandos úton került amerikai intézményekbe. A most publikált adatok szerint az utóbbi időben egyedül a Met-nek mintegy 95 millió dollár értékű antikvitástól kellett megválnia, miután kiderült, hogy ősi lelőhelyek fosztogatóinak kezéből kerültek a „kifehéredés” útjára értő, ám a piac árnyékos oldalán működő kereskedők közreműködésével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×