eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

Eldőlt: ismét közeledik Nagy-Britannia és az EU

A kétoldalú stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Nagy-Britannia és az Európai Unió - erősítette meg a londoni kormányfői hivatal Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdai brüsszeli megbeszélése után.

A Downing Street által ismertetett közlemény szerint a két vezető megerősítette, hogy London és az EU viszonyrendszerének alapját a brit kilépésről szóló megállapodás - ennek részeként az unió és Észak-Írország külön kereskedelmi szabályrendszerét tartalmazó Windsori Egyezmény -, valamint a brit EU-tagság megszűnése (brexit) utáni kapcsolatok feltételrendszerét rögzítő kétoldalú kereskedelmi és együttműködési szerződés képezi. Starmer és von der Leyen hangsúlyozta kötelezettségvállalását ezeknek az egyezményeknek a maradéktalan, változtatás nélküli végrehajtására.

Keir Starmer és Ursula von der Leyen megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú csúcstalálkozókat, és a következő vezetői szintű megbeszélést már 2025 elején szeretnék megtartani.

Nem említi a Downing Street által ismertetett közös közlemény ugyanakkor azt az elképzelést, amelyet az Európai Bizottság tavasszal terjesztett elő a 18-30 év közötti uniós, illetve brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtéséről.

Ezt a javaslatot az akkori konzervatív párti, illetve a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány egyaránt elvetette.

Starmer az Európai Bizottság elnökével tartott szerdai megbeszélése előtt, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozva megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a munkáspárti kormány nem honosítja meg újból a brit és az EU-állampolgárok kötetlen letelepedéséhez és munkavállalásához fűződő szabadságjogot.

A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy London "határozottan tartja magát az általa vörössel meghúzott vonalakhoz".

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány - jóllehet sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat - nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×