eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Akár karácsonyig is várhat az új kormányára Ausztria

Fennállása óta legnagyobb győzelmét aratta parlamenti választásokon Ausztriában a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), de az elemzők szerint először mégis a jelenlegi kancellár, a választáson vesztes Osztrák Néppárt elnöke, Karl Nehammer kaphat kormányalakítási megbízást az államfőtől.

A még mindig előzetes, de már aligha változó végeredmény szerint a radikálisan bevándorlásellenes, Herbert Kickl vezette FPÖ a szavazatok 29,2 százalékával végzett az élen, de a legfrisebb hírek szerint a levélszavazatok alapján a korábbihoz képest eggyel több mandátumot nyer az Osztrák Néppárt (ÖVP) rovására, amely 26,5 százalékkal a második lett, míg a harmadik hely a nagy hagyományokkal rendelkező, korábban több koalíciós kormányt is irányító, 21,1 százalékot elérő Osztrák Szociáldemokrata Párté (SPÖ) lett.

A parlament alsóházának, a tényleges törvényhozói hatalommal rendelkező Nemzeti Tanácsnak változatlanul két további tagja van, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), valamint az osztrák Zöld Párt, amely a 2019-es parlamenti választások óta a Néppárt koalíciós partnere volt.

A képlet egyértelmű, a megoldás azonban rendkívül nehéznek tűnik.

A nagy győztes Szabadságpárt ugyanis hasonlóan elszigetelt helyzetben van, mint Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) párt, a különbség csupán, hogy míg Németországban az AfD-t az ellenzéki CDU/CSU a parlamenti pártok rangsorában megelőzi, az osztrák választások bizonyították, hogy Ausztriában a Szabadságpárt rendelkezik kimagaslóan a legnagyobb támogatottsággal.

Az ORF osztrák közszolgálati médium elemzésében a többi között arra mutatott rá, hogy a pártok programját alapul véve a győztes FPÖ partnereként leginkább az ÖVP jöhetne szóba. Az elmúlt több mint egy évtizedben ilyen koalícióra két alkalommal is volt példa, igaz, mindkétszer a Néppárt irányításával. Noha elemzők szerint a két párt programja 80 százalékban hasonlóságot mutat, a Néppárt elnöke, Karl Nehammer változatlanul elutasítja a Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal való esetleges koalíciót. A kancellár mind a választások előtt, mind azt követően hangsúlyozta, hogy csakis egy, az általa szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickl nélküli Szabadságpárttal lenne hajlandó koalícióra lépni. Ez azonban az FPÖ számára szóba sem jöhet.

A legfrissebb értesülések szerint Karl Nehammer a választási vereség után bizalmai szavazást kezdeményezett maga ellen, de a Néppárt elnöksége a gyenge szereplés ellenére teljes bizalmat szavazott neki. Az ORF arról ír, hogy noha az ÖVP még nem állította fel a tárgyalódelegációját, már egyeztetett a két legkisebb parlamenti párttal, a NEOS-szal és a Zöldekkel, és mindkettő utalt arra, hogy harmadik pártként kész lenne részt venni egy ÖVP vezette koalícióban.

Értesülések szerint bizalmi válság alakult ki a harmadik helyen végzett, korábbi választási eredményeihez képest ugyancsak "leszereplő" Osztrák Szociáldemokrata Pártban. A Der Standard számolt be arról, hogy a színfalak mögött vita kezdődött a jelenlegi pártelnök, Andreas Babler leváltásáról, végül azonban a pártelnököt megerősítették tisztségében, és megbízták őt, hogy egy ötfős csapattal dolgozzák ki az SPÖ stratégiáját a lehetséges koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban.

Az osztrák sajtó beszámolói megerősítették, hogy a kialakult válság lehetséges megoldásában még inkább kulcsszerepe van Alexander Van der Bellennek. Az elnöki hivatal szerint az államfő a hét közepén kezdi meg az egyeztetéseket a parlamenti pártok vezetőivel, köztük a Szabadságpárt elnökével, Herbert Kickllel is.

A köztársasági elnök még a választások előtt kijelentette, hogy az általa szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-elnököt még a párt győzelme esetén sem hajlandó megbízni kormányalakítással. Mindezt ugyanakkor a választások után nem erősítette meg, de hangsúlyozta, hogy csakis olyan személyt hajlandó megbízni kormányalakítással, aki tiszteletben tartja a liberális demokrácia alapelveit.

Az ORF közszolgálati médium értesülése szerint az elnök ideiglenesen minden bizonnyal a hivatalban lévő kancellárt bízza meg azzal, hogy a jelenlegi, a Néppártból és a Zöld Pártból álló koalíció élén az új kormány megalakulásáig folytassa a munkát.

Elemzők szerint

a kormányalakítási tárgyalások minden valószínűség szerint jelentősen, egyes jóslatok szerint akár karácsonyig is elhúzódhatnak.

Ugyanakkor vannak olyan vélekedések is, hogy az időtényező akár egy a Szabadságpárból és a Néppártból álló esetleges koalíció létrejöttét is felgyorsíthatná.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×