Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Lángok előtt izraeli zászló leng a libanoni határ térségében fekvő Szafed térségében 2024. június 12-én, miután a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet több mint százhatvan rakétát lőtt ki Észak-Izraelre. Előzőleg Izrael légicsapással megölte a Hezbollah Nászr egységének parancsnokát és három harcostársát Dél-Libanonban.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Az izraeli hatóságok már műveleti zónává nyilvánítottak három, a határ izraeli oldalán fekvő települést.

Minden készen áll, Izrael és Washington is rábólintott a libanoni támadásra.

Az izraeli katonai vezetés és az Egyesült Államok is rábólintott az IDF hamarosan meginduló libanoni offenzívájára - közölte a Times of Israel. Washingtonnak komoly feltételei voltak az akcióval kapcsolatban.

Ori Gordin vezérőrnagy, az Északi Parancsnokság vezetője elfogadta a Libanon déli része ellen irányuló haditervet. A rendelkezésre álló információk alapján az akciót a 36. 91. és 98. hadosztályok fogják megindítani - írja a Portfolio.

Washington és Jeruzsálem között órák óta égnek a telefonvonalak. Az Egyesült Államok elérte azt, hogy Izrael a korábbiakkal ellentétben ne szállja meg tartósan Libanon déli részét, és vonuljanak vissza az országból a kritikus katonai infrastruktúra megsemmisítése után. Joe Biden amerikai elnök aggodalmát fejezte ki az eszkaláció veszélye szerint, ugyanakkor a legtöbb forrás arra enged következtetni, hogy amennyiben Irán támadást indít Izrael ellen, úgy az amerikaiak a zsidó állam védelmére fognak kelni.

Törökország ugyanakkor azt követeli az ENSZ-től, hogy akár erővel is akadályozzák meg Izrael terveit, ha a Biztonsági Tanács önmagában erre képtelen. Ankara az iszlámhívő államoktól azt kérte, vessenek ki szankciókat Izraelre, illetve szakítsák meg Jeruzsálemmel a még fennálló diplomáciai kapcsolatokat. Annak az esélye, hogy az ENSZ fegyverrel akadályozza meg

Az már péntek éjszaka valószínű volt, hogy az IDF napokon belül megtámadja a libanoni siíta Hezbollahot, most azonban nagyon úgy néz ki, hogy a következő órákban meg is fog indulni az akció.

Az izraeli hatóságok magyar idő szerint este nyolc órakor műveleti zónává nyilvánítottak három, a határ izraeli oldalán fekvő települést.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×