Az egész világot meglepte az Egyesült Arab Emírségek bejelentése, az ország kilép ugyanis a világ egyik legbefolyásosabb szövetségéből, az OPEC-ből és az OPEC+-ból is.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádió megkeresésére elmondta, nem indokolták meg a döntést, de több tényező is ide vezethetett:

1. megromlott a viszony az Emirátusok és az OPEC élén kvázi álló Szaúd-Arábia között (első nyilvános konfliktusuk 2021-ben volt)
2. az elmúlt 10 évben 4 tag is kilépett, igaz, kisebb termelők (Indonézia, Angola, Ecuador, Katar)
3. az iráni háború igazából csak apropó lehet, igaz, Irán részéről az Emirátusokat érték a legnagyobb támadások, az ország mégis hiába kérte az Öböl-országok összefogását és egységes válaszát.

A kilépést Hortay Olivér súlyos helyzetnek nevezte.

„Sokan identitásválságról írnak az OPEC-en belül, ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok a közösség kitermelésének, exportjának több mint 10 százalékát biztosította” – mutatott rá.

Jelenleg az Öböl-országok nem exportálnak olajat, így az, hogy az Emirátusok bejelentette, hogy kilép, önmagában nem rengette meg (most) a globális olajpiacokat. A szakértő szerint is kérdés viszont, hogy

amikor majd újranyit a Hormuzi-szoros és újraindul az olajexport, milyen következményekkel jár ez a döntés.

Arányok

Az OPEC-országok hihetetlen mennyiségű nyersanyag fölött diszponálnak, az egész világpiacot befolyásolják; a világ olajigénye körülbelül 100 millió hordó naponta, ennek csaknem az egyharmadát biztosítják az OPEC-országok, és ha az OPEC+-tagokat (Oroszország, Kazahsztán és mások) is beleértjük, a világ olajkereskedelmének a felét felügyelik ezek az országok. Az Egyesült Arab Emírségek napi kvótája 3,4-3,5 millió hordó, de már korábban is hallani lehetett arról, hogy különböző megállapodásokon keresztül az Emírségek túllépheti ezt a kvótát, a célszámuk 4 millió hordó feletti érték lenne, illetve több ízben jelezte az ország, hogy ennyit képesek is lennének kitermelni, aztán irány az 5 millió hordós kitermelés. Összehasonlításként: Szaúd-Arábia 9-10 millió hordóval járul hozzá az OPEC olajához, ez a teljes OPEC-kiadás harmada, a világ termelésének tizede.

Az Egyesült Államok jelenlegi egyébként már többször bírálta az OPEC-et, hogy mesterségesen tartja magasan az olajárakat, a kilépés híre mégsem okozott elsőre megrendülést a piacon, igaz, jelenleg, amíg zárva a szoros, nem is tudja olajjal elárasztani a világpiacot az Egyesült Arab Emirátusok. A kulcs ebben tehát a szoros megnyitása lesz. Hortay Olivér emellett megjegyezte: az OPEC épp egyensúlyteremtő céllal jött létre az Egyesült Államokkal szemben, az egyet nem értés tehát természetes is.

A szakértő azt várja, hogy a kilépéssel az OPEC ereje, piaci befolyása jelentősen gyengülni fog, Amerikáé pedig nő, ráadásul az OPEC-ből nem tilos kilépni, felkészül: Venezuela – épp az az ország, ahol jelentősen nőtt az amerikai befolyás az elmúlt hónapokban.

Az Egyesült Arab Emirátusoknak eladni nincs esélye a szoroson való kijuttatáson kívül – részben lebombázott infrastruktúrájával gyártani sem igen tud most –, alternatív lehetősége a nagyok közül kizárólag Szaúd-Arábiának van, de ennek is kicsi a kapacitása. Az egyeztetés tehát most legfőképp arról zajlik Hortay Olivér szerint, hogy mi legyen a Hormuzi-szoros megnyitása után.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.