Infostart.hu
eur:
388.29
usd:
336.3
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Izraeli harckocsik egy észak-izraeli gyülekezési ponton 2024. szeptember 30-án, amikor az izraeli hadsereg folytatja libanoni szélsőséges szervezetek elleni támadásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael szárazföldi hadműveletet indított Libanon ellen, robbanások a határnál

Az izraeli hadsereg kedd hajnalban bejelentette, hogy korlátozott katonai műveleteket indított Libanonban, az izraeli határ mentén. Amerikai-brit egyeztetés kezdődött, London kereskedelmi repülőt bérelt a britek kimenekítésére Libanonból. Izraeli tisztségviselők nyilatkoztak a művelet céljáról.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ország déli részén végrehajtott műveletekben a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezethez tartozó célpontokat támadnak. Az X közösségi felületen közzétett tájékoztatás szerint pontos felderítési információkon alapuló, célzott szárazföldi razziákról van szó. A szárazföldi erőket repülőgépekkel és tüzérséggel támogatják.

Olyan célpontokról van szó, amelyek a határhoz egészen közeli településeken helyezkednek el, és "közvetlen veszélyt jelentenek az észak-izraeli közösségekre" - áll a közleményben.

Megerősítették azt is, hogy a hadsereg addig folytatja műveleteit, "amíg el nem éri háborús céljait", és továbbra is mindent megtesz az izraeli polgárok megvédése érdekében, továbbá azért, hogy az északi térségekben lakók visszatérhessenek otthonukba.

A CNN-nek izraeli képviselők a hadművelet céljaként azt határozták meg, hogy a dél-libanoni, határ menti falvakból megakadályozzák a Hezbollah beszivárgását Észak-Izraelbe. Egy magas rangú izraeli tisztviselő szerint Izrael nem tervezi, hogy erői hosszú ideig maradjanak Dél-Libanonban, de az nem derült ki a közlésekből, hogy Izrael milyen mélyen hatolna be a szomszédos ország területére. Korábbi közlések szerint a fő feladat a Hezbollah "kitolása" a Litáni-folyó túlpartjára, összhangban az ENSZ BT előírásával.

Videófelvételek tanúsága szerint Dél-Libanonban hétfő éjjel közel, az izraeli határhoz szintén Hezbollah-célpontokat támadott Izrael.

Hétfő éjjel Bejrútban hangos robbanásokat lehetett hallani, izraeli csapások érték a Hezbollah déli külvárosi fellegvárát – írta a BBC. Az Izraeli Védelmi Erők korábban három, Bejrút déli részén lévő terület evakuálására figyelmeztette a lakosokat.

Jelentések szerint izraeli csapás érte Ain al-Hilweh-t, Libanon legnagyobb menekülttáborát, írta a BBC. Az AFP és a Reuters egybehangzóan arról tudósított, hogy a palesztin Fatah fegyveres szárnyának egyik ott bujkáló vezetője volt a támadás célpontja.

Már az izraeli intenzív offenzíva előtt arról számoltak be katonai források, hogy Libanon haderejének csapatai visszavonultak az ország déli határa mentén lévő állásaikból.

Időközben folytatódtak a tűzszünetre irányuló nemzetközi felszólítások, Joe Biden amerikai elnök és David Lammy brit külügyminiszter ismét „politikai megoldást” iránti sürgetett a válság megszüntetésére. Lammy amerikai kollégájával, Antony Blinkennel telefonon egyeztetett a feszültségről.

Az izraeli hadsereg szóvivője hétfő este megerősítette, hogy a határhoz legközelebb eső három izraeli települést zárt katonai területnek minősítették. Az amerikai külügyminisztérium nem sokkal a hivatalos izraeli közlés előtt beszámolt arról, hogy Izrael korlátozott hadműveletekről tájékoztatta libanoni területen.

Izrael már az elmúlt két hétben rendszeres légitámadásokat indított az Irán támogatását élvező Hezbollah ellen Libanonban. Joáv Galant védelmi miniszter hétfőn jelezte, hogy hamarosan megkezdődik a Hezbollah elleni "háború következő szakasza", amely lehetővé teszi az észak-izraeliek hazaköltözését.

Libanoni tisztviselők közlése szerint az elmúlt két hétben 1000 embert öltek meg, és mostanra közel egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat.

(A nyitóképen: izraeli harckocsik egy észak-izraeli gyülekezési ponton 2024. szeptember 30-án, amikor az izraeli hadsereg folytatja libanoni szélsőséges szervezetek elleni támadásokat.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×