Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Egy férfi halad el egy védőmaszkot viselő ápolónőt ábrázoló falfestmény előtt Londonban 2020. április 22-én. A koronavírus-járvány miatt Nagy-Britanniában kijárási korlátozások vannak érvényben.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A brit kórházakra úgy hatott a Covid-járvány, mint egy véget nem érő terrortámadás

A brit egészségügyi ellátórendszerre olyan hatást gyakorolt a koronavírusjárvány, mintha az országot véget nem érő terrortámadás-sorozat érte volna - mondta egy vezető szakértő a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat csütörtöki munkanapján.

A tavaly nyáron kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.

A jelenleg folyó harmadik vizsgálati modul csütörtöki meghallgatásán Kevin Fong, a neves University College London (UCL) egyetem orvosprofesszora – aki a járvány elhatalmasodása idején a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) vészhelyzeti főtanácsadója volt – kijelentette:

Nagy-Britannia a második világháború óta nem élt át a koronavírus-járványhoz mérhető súlyosságú országos veszélyhelyzetet.

Fong professzor elmondta: jelen volt orvosként a londoni Soho negyedben az 1999-ben, vasszögekkel megrakott pokolgépekkel elkövetett terrortámadás helyszínén, és sürgősségi osztályon dolgozó orvosként fogadta a 2005. július 7-i öngyilkos terrormerénylet sérültjeit, de egyik támadás következményei sem voltak hasonlíthatók ahhoz, amit a kórházak a koronavírusjárvány minden egyes napján átéltek.

A 2005. július 7-i támadást elkövető négy iszlamista öngyilkos merénylő három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon robbantott pokolgépeket, saját magukkal együtt 56 embert megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

A Soho egyik pubjában és több más londoni városrészben szöges pokolgépekkel 1999 tavaszán elkövetett rasszista indíttatású merényletekben - amelyeket egy neonáci szimpatizáns hajtott végre - hárman meghaltak, 140-en súlyosan megsérültek.

Kevin Fong professzor a vizsgálat csütörtöki meghallgatásán elmondta: NHS-tanácsadói minőségében hozzávetőleg negyven kórház intenzív részlegét látogatta meg a járvány csúcspontján, és járt olyan intézményekben, amelyekben olyan mértékű volt a halálozás, hogy elfogytak a halottas zsákok.

Egyik ilyen látogatása során, 2020 decemberében egy angliai kórház intenzív osztályának főorvosa úgy fogalmazott:

a kórházak olyan helyzetbe kerültek, mintha a járvány kezdete óta minden egyes nap terrortámadás érte volna az országot, ráadásul úgy, hogy nem is lehetett tudni a „terrortámadások” megszűnésének idejét –

mondta a csütörtöki meghallgatáson a UCL professzora.

A vizsgálóbizottság egy köztes jelentést már a nyáron közzétett, és ebben súlyos bírálatokat fogalmazott meg a nagy-britanniai koronavírusjárvány kormányzati és szakhatósági kezelésének módjáról. A 240 oldalas dokumentum megállapította egyebek mellett, hogy a sürgősségi tervezésért felelős intézményeket és struktúrákat „útvesztőhöz mérhető bonyolultság” jellemezte, és „stratégiai léptékű, végzetes hibák” történtek az országot fenyegető kockázatok megítélésében, megelőzésében és kezelésében.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniában 2020 óta csaknem 25 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladta a 226 ezret.

Címlapról ajánljuk

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
Aszad bukása óta először ült össze a parlament Szíriában

Aszad bukása óta először ült össze a parlament Szíriában

Bassár el-Aszad 2024 decemberi bukása óta első alkalommal ülésezett vasárnap Szíria új, 210 fős parlamentje. Ahmed es-Saraa elnök arra szólította fel a képviselőket, hogy tegyék a törvényhozást a felelősség és szakértelem mintájává. A mandátumok kétharmadáról regionális testületek döntöttek, a fennmaradó képviselőket maga Saraa nevezte ki, amit bírálói a kormány túlzott befolyásaként értékeltek. A parlament hatáskörei egyelőre korlátozottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×