Infostart.hu
eur:
364.82
usd:
326.02
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Chief Medical Officer Professor Chris Witty during a media briefing in Downing Street, London, on coronavirus (COVID-19). Picture date: Friday January 22, 2021. (Photo by Leon Neal/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: Leon Neal/PA Images via Getty Images

„Volt, amikor eltúloztuk a Covid-fenyegetést”

Eltúloztuk a Covid-fenyegetést – erről beszélt Anglia tiszti főorvosa a Nagy-Britanniában máig folyó pandémiavizsgálat során. Az ajánlások miatt szerinte például szívbetegek nem mentek kórházba.

Sir Chris Witty, Anglia tisztifőorvosa mindennapi arccá vált a brit otthonokban a pandémia idején. A Covid-19 járványt övező intézkedések máig vitát kavarnak a szigetországban és a csendes szavú szakértő most valószínűleg sokakat feldühít legutóbbi megjegyzésével. A pandémiára adott válaszról szóló meghallgatásokon ugyanis azt mondta: a kormány valószínűleg eltúlozta a Covid-veszélyét... máskor pedig túl laza volt.

Sok tudóshoz hasonlóan Witty sem fogalmazott teljesen egyértelműen – legalábbis nem elég egyértelműen azok számára, akik fekete vagy fehér állásfoglalást akarnak. Azt mondta, hogy a brit kormány „valószínűleg eltúlozta” a pandémia elején a figyelmeztetéseket, és nem volt jó ötlet a külvilágtól való teljes izolációra felszólítani a sérülékeny – gyakran idős és amúgy is magányos – embereket.

„Nagyon nehéz megfelelő szinten kommunikálni az aggodalmat a közvélemény felé” – mondta a vizsgálat során tartott meghallgatáson. Bár akkor konzervatív kormány volt hatalmon, éppenséggel sok konzervatív médium írta azt, hogy a kabinet „pszichológiai hadviselést folytatott a Félelem Projekt részeként”, azért, hogy rákényszerítsék az embereket a szabályok követésére. (Jegyezzük meg: Nagy-Britannia korántsem volt olyan szigorú, mint Kína vagy akár más európai országok).

Az időközben napvilágra került kutatási eredmények szerint emellett a Covid-korlátozások súlyos kárt okoztak sokak – különösen a fiatalok – mentális egészségének. Ugyanakkor kiszivárgott kormányzati WhatsApp-üzenetekben az volt olvasható, hogy az akkori egészségügyi miniszter, Matt Hancock javasolta: „hozzuk rá a frászt az emberekre”, hogy tartsák be a szabályokat.

A tévében és a rádióban egymást érték a vészjósló hangvételű, a kormány által fizetett reklámok, amelyek azt sugallták, hogy az összeomlás szélén állt az egészségügy, ezért senki ne terhelje még tovább a kórházakat.

„Volt, amikor túltoltuk, és az emberek borzalmasan féltek valamitől, amikor a kockázat alacsony volt, máskor nem hangsúlyoztuk eléggé és az emberek nem fogták fel, milyen veszélybe sétálnak bele”

– mondta Witty.

A konkrét baj szerinte az volt, hogy sokan nem mentek orvoshoz vagy kórházba az egyéb problémáikkal, mert vagy a Covidtól féltek, vagy attól, hogy leterhelik az egészségügyet. Például kevesebb szívrohammal fordultak a kórházakhoz, ami szerinte egyértelmű bizonyíték arra, hogy a lakosok még vészhelyzetben sem támaszkodtak az ellátásra.

Witty elismerte azt is, hogy a maszkviselésről szóló ajánlások is zavarosak voltak. Amiben nem tudott megnyugatót mondani, az az volt, amikor közölte: „Nem hiszem, hogy más üzenetek más viselkedést váltottak volna ki”.

A vizsgálat során meghallgatott tanácsadók pedig korábban azt mondták: a politikusok egyszerűen nem értik a tudományos magyarázatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A szavazás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zárnak Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×