Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
Chief Medical Officer Professor Chris Witty during a media briefing in Downing Street, London, on coronavirus (COVID-19). Picture date: Friday January 22, 2021. (Photo by Leon Neal/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: Leon Neal/PA Images via Getty Images

„Volt, amikor eltúloztuk a Covid-fenyegetést”

Eltúloztuk a Covid-fenyegetést – erről beszélt Anglia tiszti főorvosa a Nagy-Britanniában máig folyó pandémiavizsgálat során. Az ajánlások miatt szerinte például szívbetegek nem mentek kórházba.

Sir Chris Witty, Anglia tisztifőorvosa mindennapi arccá vált a brit otthonokban a pandémia idején. A Covid-19 járványt övező intézkedések máig vitát kavarnak a szigetországban és a csendes szavú szakértő most valószínűleg sokakat feldühít legutóbbi megjegyzésével. A pandémiára adott válaszról szóló meghallgatásokon ugyanis azt mondta: a kormány valószínűleg eltúlozta a Covid-veszélyét... máskor pedig túl laza volt.

Sok tudóshoz hasonlóan Witty sem fogalmazott teljesen egyértelműen – legalábbis nem elég egyértelműen azok számára, akik fekete vagy fehér állásfoglalást akarnak. Azt mondta, hogy a brit kormány „valószínűleg eltúlozta” a pandémia elején a figyelmeztetéseket, és nem volt jó ötlet a külvilágtól való teljes izolációra felszólítani a sérülékeny – gyakran idős és amúgy is magányos – embereket.

„Nagyon nehéz megfelelő szinten kommunikálni az aggodalmat a közvélemény felé” – mondta a vizsgálat során tartott meghallgatáson. Bár akkor konzervatív kormány volt hatalmon, éppenséggel sok konzervatív médium írta azt, hogy a kabinet „pszichológiai hadviselést folytatott a Félelem Projekt részeként”, azért, hogy rákényszerítsék az embereket a szabályok követésére. (Jegyezzük meg: Nagy-Britannia korántsem volt olyan szigorú, mint Kína vagy akár más európai országok).

Az időközben napvilágra került kutatási eredmények szerint emellett a Covid-korlátozások súlyos kárt okoztak sokak – különösen a fiatalok – mentális egészségének. Ugyanakkor kiszivárgott kormányzati WhatsApp-üzenetekben az volt olvasható, hogy az akkori egészségügyi miniszter, Matt Hancock javasolta: „hozzuk rá a frászt az emberekre”, hogy tartsák be a szabályokat.

A tévében és a rádióban egymást érték a vészjósló hangvételű, a kormány által fizetett reklámok, amelyek azt sugallták, hogy az összeomlás szélén állt az egészségügy, ezért senki ne terhelje még tovább a kórházakat.

„Volt, amikor túltoltuk, és az emberek borzalmasan féltek valamitől, amikor a kockázat alacsony volt, máskor nem hangsúlyoztuk eléggé és az emberek nem fogták fel, milyen veszélybe sétálnak bele”

– mondta Witty.

A konkrét baj szerinte az volt, hogy sokan nem mentek orvoshoz vagy kórházba az egyéb problémáikkal, mert vagy a Covidtól féltek, vagy attól, hogy leterhelik az egészségügyet. Például kevesebb szívrohammal fordultak a kórházakhoz, ami szerinte egyértelmű bizonyíték arra, hogy a lakosok még vészhelyzetben sem támaszkodtak az ellátásra.

Witty elismerte azt is, hogy a maszkviselésről szóló ajánlások is zavarosak voltak. Amiben nem tudott megnyugatót mondani, az az volt, amikor közölte: „Nem hiszem, hogy más üzenetek más viselkedést váltottak volna ki”.

A vizsgálat során meghallgatott tanácsadók pedig korábban azt mondták: a politikusok egyszerűen nem értik a tudományos magyarázatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”
bátorító szavak a mentőorvostól

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Hőségkrízis: sorra lépnek a nagyvállalatok, sosem látott szinten a Duna

Magyarországot újabb hőhullám érte el, a következő egy hétben országosan 40 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani, jelentős csapadékra pedig egyelőre nincs kilátás sem a Duna, sem pedig a Tisza vízgyűjtőjén. A helyzet miatt hamarosan le kell állítani a paki atomerőművet, ez súlyos energiaellátási helyzetbe hozza az országot, a kormány, az önkormányzatok és a vállalatok sorra jelentik be az energiahasználat csökkentésére irányuló lépéseiket. Cikkünk folyamatosan frissül a hőség miatti krízis legfrissebb információival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×