Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszédet mond a Bitcoin 2024 elnevezésű konferencián a Tennessee állambeli Nashville-ben 2024. július 27-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Fenyegető üzenetet intézett Németországhoz Donald Trump

A republikánus elnökjelölt egy kampánygyűlésen azt mondta, "azt akarom, hogy a német autókonszernek amerikai autókonszernné váljanak".

Óvakodott a német kormány mindeddig attól, hogy állást foglaljon az amerikai elnökjelöltek párharcában. Az azonban ismert, hogy a Scholz-kormányt rendkívül jó kapcsolatok fűzik a Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztrációhoz. Nem volt meglepetés, hogy bejelentették: a leköszönő elnök búcsúlátogatást tesz Berlinben. Ilyen előzmények közepette hangzott el a korábbi elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt, Donald Trump nem éppen barátságos üzenete, amelyet elsősorban a német autógyárakhoz intézett.

KamalaHarris vetélytársa hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány majd keményen kíván fellépni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel szemben. Az üzenet címzettjei között voltak a német autógyárak is, amelyeket megválasztása esetén Donald Trump az Egyesült Államokba akar csábítani, és ezáltal munkahelyeket akar teremteni. A német médiumok beszámolója szerint az elnökjelölt "agresszív iparpolitikát" hirdetett a Georgia állambeli Savannahban elhangzott kortesbeszédében.

"Munkahelyeket veszünk el más országoktól. Azt akarom, hogy a német autókonszernek amerikai autókonszerné váljanak" – közölte a 78 éves korábbi elnök és jelenlegi elnökaspiráns, aki szerint az Egyesült Államok éveken keresztül kénytelen volt eltűrni, hogy más országok "ellopják munkahelyeinket".

"Mi fogjuk az ő gyáraikat átvenni" -–hangoztatta Trump, akinek elnöksége alatt az "Amerikai az első" (Amerika First) fő jelszava volt.

"Az ingatlanmilliárdos Trump becsmérlően és hamis állításokat hangoztatva említette a Németországban végrehajtott energiapolitikai fordulatot " – értékelte a ZDF, emlékeztetve arra, hogy a korábbi kancellár, Angela Merkel kormányzása idején határozta el Németország a fosszilis tüzelőanyagokkal történő energiatermelés fokozatos megszüntetését. Az elnökjelölt utalt arra is, hogy Merkelt "valaki más" váltotta fel, aki – mint fogalmazott – "most minden héten új széntüzelésű erőművet épít Németországban".

Kampánybeszédében Donald Trump Németországot egy olyan politika "negatív példájaként" említette, amelyet demokrata párti riválisa, Kamala Harris folytat. Trump szerint Harris a globális felmelegedés megfékezését célzó klíma- és környezetvédelmi politikája miatt vállalatok menekülnének el az Egyesült Államokból.

A republikánus elnökjelölt Németországot érintő "lesújtó" véleményével szinte egy időben vált ismertté, hogy a néhány hónapig még hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden október 10-én egyfajta "búcsúlátogatásra" érkezik Berlinbe. Értesülések szerint a vizit a "búcsúnál" több lesz, megvitatják a "szövetségesi és baráti kapcsolatokat, és összehangolják a közös prioritásokat", és az elnök felkeresi a Ramsteinben lévő amerikai támaszpontot is.

Sőt nem kizárt, hogy az elnöki vizithez időzítve csúcstalálkozót szerveznek Berlinben Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő részvételével. Bidennek ez lenne az első "kétoldalú" hivatalos látogatása német fővárosban négyéves hivatali ideje alatt, egyben az első hasonló amerikai elnöki látogatás azóta, hogy Barack Obama akkori leköszönő elnök 2016 novemberében a kancellárián Angela Merkeltől búcsúzott.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×