Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
335.01
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszédet mond a Bitcoin 2024 elnevezésű konferencián a Tennessee állambeli Nashville-ben 2024. július 27-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Fenyegető üzenetet intézett Németországhoz Donald Trump

A republikánus elnökjelölt egy kampánygyűlésen azt mondta, "azt akarom, hogy a német autókonszernek amerikai autókonszernné váljanak".

Óvakodott a német kormány mindeddig attól, hogy állást foglaljon az amerikai elnökjelöltek párharcában. Az azonban ismert, hogy a Scholz-kormányt rendkívül jó kapcsolatok fűzik a Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztrációhoz. Nem volt meglepetés, hogy bejelentették: a leköszönő elnök búcsúlátogatást tesz Berlinben. Ilyen előzmények közepette hangzott el a korábbi elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt, Donald Trump nem éppen barátságos üzenete, amelyet elsősorban a német autógyárakhoz intézett.

KamalaHarris vetélytársa hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány majd keményen kíván fellépni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel szemben. Az üzenet címzettjei között voltak a német autógyárak is, amelyeket megválasztása esetén Donald Trump az Egyesült Államokba akar csábítani, és ezáltal munkahelyeket akar teremteni. A német médiumok beszámolója szerint az elnökjelölt "agresszív iparpolitikát" hirdetett a Georgia állambeli Savannahban elhangzott kortesbeszédében.

"Munkahelyeket veszünk el más országoktól. Azt akarom, hogy a német autókonszernek amerikai autókonszerné váljanak" – közölte a 78 éves korábbi elnök és jelenlegi elnökaspiráns, aki szerint az Egyesült Államok éveken keresztül kénytelen volt eltűrni, hogy más országok "ellopják munkahelyeinket".

"Mi fogjuk az ő gyáraikat átvenni" -–hangoztatta Trump, akinek elnöksége alatt az "Amerikai az első" (Amerika First) fő jelszava volt.

"Az ingatlanmilliárdos Trump becsmérlően és hamis állításokat hangoztatva említette a Németországban végrehajtott energiapolitikai fordulatot " – értékelte a ZDF, emlékeztetve arra, hogy a korábbi kancellár, Angela Merkel kormányzása idején határozta el Németország a fosszilis tüzelőanyagokkal történő energiatermelés fokozatos megszüntetését. Az elnökjelölt utalt arra is, hogy Merkelt "valaki más" váltotta fel, aki – mint fogalmazott – "most minden héten új széntüzelésű erőművet épít Németországban".

Kampánybeszédében Donald Trump Németországot egy olyan politika "negatív példájaként" említette, amelyet demokrata párti riválisa, Kamala Harris folytat. Trump szerint Harris a globális felmelegedés megfékezését célzó klíma- és környezetvédelmi politikája miatt vállalatok menekülnének el az Egyesült Államokból.

A republikánus elnökjelölt Németországot érintő "lesújtó" véleményével szinte egy időben vált ismertté, hogy a néhány hónapig még hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden október 10-én egyfajta "búcsúlátogatásra" érkezik Berlinbe. Értesülések szerint a vizit a "búcsúnál" több lesz, megvitatják a "szövetségesi és baráti kapcsolatokat, és összehangolják a közös prioritásokat", és az elnök felkeresi a Ramsteinben lévő amerikai támaszpontot is.

Sőt nem kizárt, hogy az elnöki vizithez időzítve csúcstalálkozót szerveznek Berlinben Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő részvételével. Bidennek ez lenne az első "kétoldalú" hivatalos látogatása német fővárosban négyéves hivatali ideje alatt, egyben az első hasonló amerikai elnöki látogatás azóta, hogy Barack Obama akkori leköszönő elnök 2016 novemberében a kancellárián Angela Merkeltől búcsúzott.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×