Ukrajna várhatóan nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást Oroszországgal, így elképzelhető, hogy 2025-től abból az irányból nem érkezik Európába gáz. Volodimir Zelenszkij a héten közölte: a megállapodás lejárta után Ukrajna az Európai Unióval közösen dönt majd az orosz gáznak a területén keresztül Európába történő tranzitjáról. „Ami a más vállalatoktól eredő gáz szállítását illeti, ha továbbra is fennáll az érdeklődés egyes európai kollégáink részéről, akkor az EU-val közösen fogjuk megvizsgálni a kéréseiket” – fogalmazott az ukrán elnök.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak azt mondta, Kijev a szerződés felmondásával súlyosan megsérti azoknak az európai fogyasztóknak az érdekeit, akik továbbra is „jobban garantált, gazdaságilag és az árparaméterek szempontjából megfizethetőbb orosz gázt akarnak vásárolni”, szemben más árukkal, amelyek elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek. A szóvivő szerint „sokkal többet kell majd fizetniük, és ezáltal az iparuk kevésbé lesz versenyképes”.

Pletser Tamás az InfoRádióban elmondta: eddig évente körülbelül 15 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszország felől Ukrajnán keresztül az Európai Unió tagországaiba, amely mennyiség a teljes európai gázellátás nagyjából 3-4 százaléka. Arról nincsenek hivatalos adatok, hogy ezen az útvonalon pontosan mennyi gáz jut el Magyarországra, de az Erste Bank olaj- és gázipari elemzőjének tájékoztatása szerint a 2021-ben kötött, hosszú távú magyar–orosz gázszállítási szerződés alapján összesen 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol a magyar állam az oroszoktól.

Ebből 3,5 milliárd köbméter a Török Áramlat vezetéken keresztül jön hazánkba, egymilliárd köbméter pedig Ukrajnán át.

Korábban felmerült, hogy ez a mennyiség változhat, és az is szóba került, hogy adott esetben a teljes 4,5 milliárd köbméteres volument Oroszország a déli irányból a Török Áramlaton keresztül juttatná el Magyarországra, mivel ennek a vezetéknek, illetve a hozzá csatlakozó európai vezetékeknek van akkora kapacitása, amely lehetővé tenné a szállítást egy ilyen útvonalon is.

Pletser Tamás kiemelte: a magyar–orosz hosszú távú, államközi gázszállítási szerződésen kívül is vásárolnak a magyar kereskedők – elsősorban az MVM-csoport – földgázt Oroszországból. Ezen mennyiség egy része a déli, másik része pedig az említett ukrajnai tranzitútvonalon érkezik, ebből pedig arra következtet a szakértő, hogy jelenleg egymilliárd köbméternél nagyobb volumenű földgáz jöhet Magyarországra ezen az útvonalon.

Úgy véli, az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás lejárta után a Török Áramlat lehet az alternatív útvonal, és szerinte az orosz vezetés is erre „bazírozott” az elmúlt években. Ebben az esetben – Ukrajnát megkerülve – Bulgárián és Szerbián keresztül juthatna el a földgáz Magyarországra, illetve a teljes térség fő ellátási útvonala lehet a Török Áramlat. Az elemző hangsúlyozta: az ukrán államnak nincsen semmilyen felhatalmazása és joga arra, hogy befolyásolhassa azt, érkezik-e vagy sem orosz földgáz az európai országokba a Török Áramlaton keresztül.

Az orosz–ukrán gáztranzit-szerződés felmondása Pletser Tamás elmondása szerint hatással lehet az árakra is. A piac alapvetően arra számít, hogy lesz majd valamilyen megoldása ennek a vitának – ha másképpen nem sikerül megegyeznie a feleknek, akkor a szakértő szerint elképzelhető, hogy 2025-től

már nem az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz szerződik egymással a szállításról, hanem az ukrán–orosz határnál európai kereskedő cégek átveszik az orosz földgázt, és továbbszállítják Közép-Európába.

„Ha nem lesz semmilyen tranzit és nem történik szállítás ezen az ukrajnai útvonalon, rövid távon mindenképpen áremelkedés várható. Ennek előszele már akkor érezhető volt, amikor az ukrán haderő augusztus elején betört Oroszország területére, és ukrán katonai kézbe került a szudzsai gázelosztó állomás” – emlékeztetett Pletser Tamás.

A szudzsai tranzitállomás ugyanis alig néhány száz méterre van az orosz–ukrán határtól, és itt lép át Oroszországból Ukrajnába a Testvériség gázvezeték. Az ukrán támadás után 5-7 euró/megawattórás áremelkedés volt az európai piacokon. Az elemző hozzátette: a piac azóta már „megnyugodott”, mivel a katonai akció ellenére az orosz földgáz ugyanúgy érkezik, mint a korábbi időszakban.