Infostart.hu
eur:
397.14
usd:
337.75
bux:
101371.24
2025. július 24. csütörtök Kincső, Kinga
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Lesújtó felmérés keseríti a német kancellár mindennapjait

A Németországi Szociáldemokrata Párt tagságának 51 százaléka van azon a véleményen, hogy az ország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.

Aligha ilyen kormányzásra számított Olaf Scholz kancellár, amikor 2021 decemberében az általa vezetett hárompárti koalíció a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után hatalomra került. A súlyos gazdasági és költségvetési gondok, a szüntelen koalíciós viszályok és az illegális migráció okozta, immár folyamatos hanyatlás miatt állandósult a koalíció és szociáldemokrata SPD népszerűségvesztése. Most a Forsa közvélemény-kutató intézet hozott nyilvánosságra a kancellár számára nem éppen szívderítő adatokat.

Németországban a politikai naptár szerint jövő szeptemberben rendezik a soron következő parlamenti választásokat. A korábbi felmérések hosszabb ideje azt jövendölték, hogy a jövő évi szavazást "utcahosszal" nyerheti az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, amely mintegy 30 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, de a 14-15 százalékon álló szociáldemokrata SPD-t legkevesebb 2 százalékkal a radikális jobboldali AfD is megelőzi. A kormánykoalíció csődjét bizonyítja, hogy a szociáldemokraták partnerei közül a Zöldek Pártja 13 százalékkal a szociáldemokraták mögött "kullog", míg a liberális FDP az 5 százalékos parlamenti küszöb határán mozog.

Az RND közszolgálati médium megbízásából a Forsa azonban ezúttal kizárólag a kancellár, illetve pártja népszerűségét mérte: kizárólag a 440 ezres párttagság véleményére volt kíváncsi. A reprezentatív felmérést július 8. és 12. között több mint ezer párttag megkérdezésével végezték, két kérdésre kellett válaszolniuk: támogatják-e, hogy Olaf Scholz legyen 2025-ben is a kancellárjelölt, illetve bíznak-e az SPD hatalmon maradásában.

A tagság mindössze 33 százaléka vallotta azt, hogy Olaf Scholz lehetne a jövő évben is az alkalmas szociáldemokrata kancellárjelölt.

Szintén 33 százalék vélekedett úgy, hogy a szociáldemokratáknak nem Scholzot, hanem a jelenlegi védelmi minisztert, Boris Pistoriust kellene indítaniuk jelöltként. Mellette szól, hogy az év eleje óta ő Németország legnépszerűbb politikusa, jelentős fölénnyel előzi meg a konzervatívok kancellárjelöltjét, a CDU-elnök Friedrich Merzet is.

Mindez a korábbi hasonló adatok alapján kevésbé tűnhet meglepőnek a hivatalban lévő kancellár számára, az azonban annál inkább, hogy a válaszok szerint a tagság jelentős többsége Scholzcal ellentétben egyáltalán nem bízik a szociáldemokraták hatalmon maradásában. Az adatok szerint a megkérdezettek kétharmada, azaz

66 százaléka egyáltalán nem bízik abban, hogy 2021-hez hasonlóan 2025-ben is a szociáldemokrata SPD lesz a legerősebb párt.

A győztes a válaszok szerint a Kereszténydemokrata Unió, a CDU lesz, különösen akkor, ha kancellárjelöltjük a pártelnök, Friedrich Merz marad.

Szembetűnő az is, hogy az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban a szociáldemokrata párttagok még borúlátóbbak: 71 százalékuk vélekedik úgy, hogy az SPD a jövő szeptemberi választások vesztese lesz.

Összességében a párttagság 51 százaléka van azon a véleményen, hogy Németország legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja súlyos válságban van.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Villámgyorsan lepörgött a béketárgyalás, meghátrált Zelenszkij a tüntetések után - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Villámgyorsan lepörgött a béketárgyalás, meghátrált Zelenszkij a tüntetések után - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Rekordgyorsan, mindössze 40 percnyni egyeztetés után véget ért tegnap Isztambulban a béketárgyalások következő köre Oroszország és Ukrajna közt - áttörést nem sikerült elérni. Ukrajnában majdnem minden nagyobb városban tüntetések dúlnak az ukrán korrupcióellenes hivatalok függetlenségének megszüntetése miatt, Zelenszkij elnök tegnap törvényjavaslatot nyújtott be, mellyel szavatolná az intézmények függetlenségét. A fronton katlan kezd kialakulni Kosztyantynivka és Pokrovszk-Mirhorad körül, a Szumi offenzíva viszont lassul. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×