Nagy kérdés, hogy csökkenni fognak-e a Magyar Televíziótól vagy a más nagy cégektől, szponzoroktól érkező pénzek. Ha nagyságrendi visszaesés lesz és ha a TAO-pénzek rendszerét a kormányváltás után átalakítják és kevesebb jut a hivatásos labdarúgásnak, akkor a szektort ez megrendítheti, és a magyar sport által mutatott magas színvonalat nem feltétlenül fogja tudni produkálni – mondta el Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádióban. Tao-pénzek nélkül a klubok úgy tudnának megélni, hogy a kiadásaikat a bevételeikhez igazítanák. Megjegyezte: a tao-források elosztása egyébként ha nem is szigorú, de szabályozott – szerinte illúzió van a társadalom egy részében abban a tekintetben, hogy sok-sok milliárd folyt volna át a rendszeren.

Hozzátette, a nézőszámok jelentősen nőttek a 15 évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Mint elmondta, amikor az új labdarúgó-szövetségi vezetés 2010-ben előállt stratégiájával, a cél a magyar bajnoki mérkőzéseken a tízezer fős átlagnézőszám volt. Később ez módosult 6-8 ezer főre, jelenleg 4-5 ezer főt tesz ki egy átlagos közönség.

Debrecenben, Nyíregyházán, Diósgyőrben komoly nézőszámokat regisztrálnak a korábbi évtizedekhez képest,

és ezek nem annyira rosszak a környező országokéhoz képest sem. Ezt nem érdemes összehasonlítani az angol vagy a német bajnokik nézőszámaival, mivel ezen országok gazdasági ereje is más kategóriába tartozik – tette hozzá Dénes Ferenc. Mint mondta, illúzió csupán, hogy Nyugat-Európában ne lenne valamilyen típusú állami vagy közösségi pénzforrás.

A magyar sport környékén az elmúlt 15-16 évben komoly közvetlen és közvetett állami támogatás jelent meg. A játékosfizetésekben például komoly adókedvezményeket kaptak a professzionális klubok. Európában az egyik legjobb adózás vonatkozik nálunk a sportolókra, de Dénes Ferenc szerint kérdéses, hogy ez megmarad-e. A sportközgazdász azt is elmondta, hogy 2010-hez képest az infrastruktúra is hatalmasat változott, egészen más környezetben, más körülmények között lépnek ma pályára a játékosok.

Értékelése szerint a Ferencváros üzleti alapon is megállhatná a helyét.

Ennek a csapatnak van esélye arra, hogy közvetlen illetve közvetett támogatások nélkül is legalább Európa-liga-szinten tudjon futballozni, hiszen a Ferencváros valódi márkává nőtt Magyarországon. Emellett úgy fogalmazott, nincsen beleírva az alaptörvénybe, hogy minden hivatásos csapatnak kizárólag hivatásos játékosai lehetnek, továbbá a jövőben a külföldi befektetők is megjelenhetnek.

Úgy látja, hogy ha nem lennének állami támogatások, akkor nemcsak a magyar futballért kellene aggódni, hanem a teljes magyar sportért.

„Ha kivesszük az állami támogatást, például a mindennapos testnevelést, illetve az utánpótlás kluboktól kivesszük azt a lehetőséget, hogy az edzők meg tudnak élni a munkájukból és van lehetőség labdát, mezt venni, sportolni, ugrani, futni, akkor mi fogja arra ösztönözni a gyereket, hogy sportoljon, mozogjon, szemben a digitális eszközökkel, amelyek használatával nem kell elfáradni, nem kell átöltözni, csak valamilyen szintű digitális tudással kell rendelkezni, és akkor otthon ülve is remekül elmegy az idő? Jó-e ez a magyar társadalomnak? Szerintem nem” – mondta Dénes Ferenc.

Mindezzel együtt

nem fél attól, hogy a következő kormányzat „földig rombolná a magyar sportot”, csak meg kell várni, hogy milyen irányban kívánja fejleszteni.

A sportközgazdász szerint a tao legnagyobb problémája nem az átláthatatlanság, hanem az, hogy komoly egyenlőtlenségeket teremt abban, hogy ki tud forrásokat gyűjteni. Kérdés továbbá, hogy tényleg a taón keresztül kell-e támogatni a magyar sportot, vagy a forrást be kell építeni a költségvetésbe. Ha az utóbbi, akkor milyen elvek mentén osztják a pénzt, és milyen ellenőrzési rendszereket építenek be?

„Nem az átláthatatlansággal volt a probléma, hanem legfőképp a hatékonysággal – ezen változtatni nem lesz könnyú feladat az új sportkormányzatnak” – vetítette előre a sportközgazdász.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette – a teljes beszélgetés alább meghallgatható.