Infostart.hu
eur:
383.82
usd:
329.98
bux:
108103.46
2025. december 8. hétfő Mária
A junta támogatói békéért és a katonákért imádkoznak a nigeri főváros, Niamey nagymecseténél 2023. augusztus 4-én. A katonai hatalomátvételt július 26-án hajtották végre Nigerben. Az ország elnökét, Mohamed Bazoumot katonai puccsisták eltávolították a hatalomból.
Nyitókép: MTI/EPA/Issifou Djibo

Nincs már amerikai katona Nigerben

Már szeptember közepén el kellett volna hagyniuk az országot.

Az amerikai hadsereg befejezte katonái kivonását a 201-es számú légitámaszpontról Nigerben - közölte hétfőn a nigeri junta, miután a nyugat-afrikai állam puccsal hatalomra került katonai vezetése távozásra szólította fel az Egyesült Államok nagyjából ezerfős helyben állomásoztatott kontingensét.

Az Agadez sivatagi város közelében mintegy 100 millió dollár ráfordítással létesített drónirányító bázis kulcsfontosságú információkat biztosított a térségben tevékenykedő iszlamista terror- és embercsempészcsoportokról a puccsot megelőzően.

A nigeri védelmi minisztérium és az amerikai hadsereg közös közleményében ismertette, hogy a katonai személyzetet és felszerelést kivonták a bázisról. "Az amerikai és nigeri fegyveres erők közötti hatékony együttműködésnek és kommunikációnak köszönhetően az átadást a határidő lejárta előtt zökkenőmentesen sikerült lebonyolítani" - áll a nyilatkozatban.

A kivonulás a két ország illetékeseinek jelenlétében, a létesítmények ünnepélyes átadásával és az utolsó amerikai katonai repülőgép felszállásával fejeződött be hétfőn. A nigeri junta eredetileg szeptember 15-ig adott időt az amerikai csapatoknak, hogy elhagyják az ország területét. A 101-es számú légitámaszpontot már júliusban elhagyták az amerikai katonák.

Az Egyesült Államok Niger területén azzal a célkitűzéssel állomásoztatott két támaszponton is katonákat, hogy kordában tartsa a Száhel-övezet országaiban garázdálkodó szélsőséges, dzsihadista fegyveres csoportokat.

Az amerikai katonák közül 800 már július elején távozott a niameyi bázisról, most a még megmaradt 200 katonát vonták ki. Amerikai közlés szerint mindössze 20 fő maradt hátra a niameyi nagykövetségen az utolsó adminisztrációs feladatok ellátására.

A 2023. júliusi államcsínyig Niger volt a Nyugat utolsó demokratikus partnere a Száhel-övezetben az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben.

Nigerben 2023. július 26-án, az államfővel folytatott sikertelen tárgyalások után puccsal vette át az ország irányítását a hadsereg, majd a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségeseikkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat és először az egykori gyarmattartó Franciaország, majd az amerikai hadsereg ott állomásozó katonáit is arra kérték fel, hogy hagyják el az országot. Eközben szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal, amely idén áprilisban és májusban már katonai tanácsadókat és felszereléseket is küldött a nyugat-afrikai országba.

Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM) nevű szélsőséges csoport elhurcolt két orosz állampolgárt - derül ki egy videóból, amelyet a csoport tett közzé pénteken.

A túszok a felvételen tört angolossággal arról számoltak be, hogy egy orosz vállalatnak dolgoznak Niger délnyugati részén, s a fővárostól, Niameytől 60 kilométerre nyugatra található Mbangában ejtették őket foglyul. Az orosz állampolgárok saját közlései és közösségi médiája szerint geológusokként dolgoztak. A videó ugyanakkor nem tartalmazott váltságdíjkövetelést.

Egy nigeri biztonsági forrás szerint a két férfit nagyjából egy hete rabolták el, amikor aranybányákat mentek megtekinteni.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Engedélyt kaphat a BIF, azaz a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. egy XII. kerületi lakóingatlan felépítésére, miután a kerületi képviselőtestület október közepén egyhangúlag elfogadta a helyi építési szabályzat módosítását - írta meg a Magyar Narancs. Ez a módosítás többek között a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő, Városmajor utcai ingatlanon teszi majd lehetővé az eddigi szabályozáshoz képest jóval több lakás építését. Cserébe a BIF beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×