eur:
402.06
usd:
370.95
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
A junta támogatói békéért és a katonákért imádkoznak a nigeri főváros, Niamey nagymecseténél 2023. augusztus 4-én. A katonai hatalomátvételt július 26-án hajtották végre Nigerben. Az ország elnökét, Mohamed Bazoumot katonai puccsisták eltávolították a hatalomból.
Nyitókép: MTI/EPA/Issifou Djibo

Nincs már amerikai katona Nigerben

Már szeptember közepén el kellett volna hagyniuk az országot.

Az amerikai hadsereg befejezte katonái kivonását a 201-es számú légitámaszpontról Nigerben - közölte hétfőn a nigeri junta, miután a nyugat-afrikai állam puccsal hatalomra került katonai vezetése távozásra szólította fel az Egyesült Államok nagyjából ezerfős helyben állomásoztatott kontingensét.

Az Agadez sivatagi város közelében mintegy 100 millió dollár ráfordítással létesített drónirányító bázis kulcsfontosságú információkat biztosított a térségben tevékenykedő iszlamista terror- és embercsempészcsoportokról a puccsot megelőzően.

A nigeri védelmi minisztérium és az amerikai hadsereg közös közleményében ismertette, hogy a katonai személyzetet és felszerelést kivonták a bázisról. "Az amerikai és nigeri fegyveres erők közötti hatékony együttműködésnek és kommunikációnak köszönhetően az átadást a határidő lejárta előtt zökkenőmentesen sikerült lebonyolítani" - áll a nyilatkozatban.

A kivonulás a két ország illetékeseinek jelenlétében, a létesítmények ünnepélyes átadásával és az utolsó amerikai katonai repülőgép felszállásával fejeződött be hétfőn. A nigeri junta eredetileg szeptember 15-ig adott időt az amerikai csapatoknak, hogy elhagyják az ország területét. A 101-es számú légitámaszpontot már júliusban elhagyták az amerikai katonák.

Az Egyesült Államok Niger területén azzal a célkitűzéssel állomásoztatott két támaszponton is katonákat, hogy kordában tartsa a Száhel-övezet országaiban garázdálkodó szélsőséges, dzsihadista fegyveres csoportokat.

Az amerikai katonák közül 800 már július elején távozott a niameyi bázisról, most a még megmaradt 200 katonát vonták ki. Amerikai közlés szerint mindössze 20 fő maradt hátra a niameyi nagykövetségen az utolsó adminisztrációs feladatok ellátására.

A 2023. júliusi államcsínyig Niger volt a Nyugat utolsó demokratikus partnere a Száhel-övezetben az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben.

Nigerben 2023. július 26-án, az államfővel folytatott sikertelen tárgyalások után puccsal vette át az ország irányítását a hadsereg, majd a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségeseikkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat és először az egykori gyarmattartó Franciaország, majd az amerikai hadsereg ott állomásozó katonáit is arra kérték fel, hogy hagyják el az országot. Eközben szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal, amely idén áprilisban és májusban már katonai tanácsadókat és felszereléseket is küldött a nyugat-afrikai országba.

Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM) nevű szélsőséges csoport elhurcolt két orosz állampolgárt - derül ki egy videóból, amelyet a csoport tett közzé pénteken.

A túszok a felvételen tört angolossággal arról számoltak be, hogy egy orosz vállalatnak dolgoznak Niger délnyugati részén, s a fővárostól, Niameytől 60 kilométerre nyugatra található Mbangában ejtették őket foglyul. Az orosz állampolgárok saját közlései és közösségi médiája szerint geológusokként dolgoztak. A videó ugyanakkor nem tartalmazott váltságdíjkövetelést.

Egy nigeri biztonsági forrás szerint a két férfit nagyjából egy hete rabolták el, amikor aranybányákat mentek megtekinteni.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×