Az egyik legtekintélyesebb pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken – az Egyesült Arab Emírségek kilépésének napján – Londonban ismertetett helyzetértékelésében kiemelte: az ország az OPEC+ nyersolajtermelésének hozzávetőleg 10 százalékát adta, de napi 3,4 millió hordós kitermelési kvótája messze elmaradt 4,3 millió hordós napi kapacitásától, vagyis napi 0,9 millió hordónyi kitermelési kapacitása maradt kihasználatlanul.

Az OPEC+ által bevezetett napi 1,65 millió hordós kínálati szűkítésen belül az Egyesült Arab Emírségekre csak mintegy 144 ezer hordó jutott, de ennél nagyobb korlátozást jelentett számára a kvótarendszer egésze, amely az ország érvelése szerint nem tükrözte kitermelési potenciálját – áll az Oxford Economics pénteki elemzésében.

A ház hangsúlyozza, hogy az Egyesült Arab Emírségek 150 milliárd dolláros kapacitásbővítő beruházást hajtott végre,

2027-re napi ötmillió hordós kitermelési cél elérését tűzte ki, és mindezek után már nem volt hajlandó korlátozásoknak alávetni magát.

Az Oxford Economics londoni iparági elemzői kiemelik azt is, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai exportjának növekedése kikezdte az OPEC+ piaci befolyását, a csoport árfolyam-támogató képessége gyengült, és ebben a környezetben nehezebbé vált a kitermelési kapacitások feladásának indoklása.

Ráadásul több tagország már így is a számára megállapított kvóta felett termel, mások pedig a kvótarendszer megszüntetését szorgalmazzák – áll az Oxford Economics elemzésében.

A ház szerint

az OPEC harmadik legnagyobb termelőjének távozása jelentősen meggyengíti szervezetet, és kérdésessé teszi a kartell puszta fennmaradását is.

Ha az Egyesült Arab Emírségeknek sikerül növelnie kitermelését és az ebből eredő bevételeit az OPEC-en kívül, az más, nagy nyersolaj-készletekkel bíró vagy kitermelésük növelésére törekvő tagországok, például Venezuela számára is megkérdőjelezheti az OPEC-tagság értékét – áll az Oxford Economics elemzésében.

A ház várakozása szerint ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta fennakadások miatt a kitűzött 2027 helyett csak 2028-ban éri el a napi ötmillió hordós kitermelési célt.

A kínálat bővülésének árfolyamhatásai is akkor érvényesülnek majd, amikor normalizálódik a Hormuzi-szoros hajóforgalma – hangsúlyozzák a cég londoni elemzői.

Az Oxford Economics modellszámításai szerint az Egyesült Arab Emírségek napi ötmillió hordós kitermelési céljának elérése hozzávetőleg egymillió hordóval – vagyis csaknem 1 százalékkal – bővíti majd a világpiacon megjelenő napi nyersolajkínálatot. A tanulmány szerint ennek hatására

2028-ban 3 százalékkal lenne alacsonyabb a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti árfolyama az Oxford Economics eddigi alapeseti előrejelzésénél,

és az elemzés szerint ez azt jelenti, hogy a Brent árfolyama abban az évben 55 dollár környékére csökkenne.