Infostart.hu
eur:
378.66
usd:
324.79
bux:
128014.87
2026. április 9. csütörtök Erhard
Joe Biden demokrata párti amerikai elnök az elnökjelöltek első televíziós vitáján, amelyet Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnökkel tartanak a CNN amerikai tévécsatorna atlantai stúdiójában 2024. június 27-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Gerald Herbert

Miért támadja George Clooney is Joe Bident?

Az amerikai demokrata párton belül is egyre hangosabbak azok a hangok, hogy vissza kellene lépnie a novemberi elnökválasztástól Joe Biden hivatalban lévő elnöknek. Fekete Rajmund Amerika-szakértőt, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját kérdeztük.

Fekete Rajmund szerint kicsit olyan érzése lehet az embernek, mint ahogy Sylvester Stallone fogalmazott az Oscar című filmben: "Tudtam, csak nem sejtettem." A demokraták homokba dugták a fejüket, és a Joe Biden teljes elnöksége alatt látható jeleket figyelmen kívül hagyták. Példaként említette, amint Biden egy lépcsőn elesik, megbotlik, amikor összefüggéstelenül beszél, vagy éppen úgy viselkedik, mintha hirtelen nem tudná, hogy merre van. Az elnökjelölti vita a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint megmutatta azt, hogy tényleg nagyon komolyan kell venni ezt a témát, és azóta számos demokrata háttérember, finanszírozó, donor, vagy éppen nagy sztárok kongatják a vészharangot.

Legutóbb például George Clooney amerikai filmszínész írt egy véleménycikket a The New York Timesban, szerda reggel jelent meg azzal a címmel, hogy "Szeretem Joe Bident, de új jelöltre van szükségünk". A színész úgy fogalmaz, hogy Joe Biden egy hős, aki megmentette a demokráciát 2020-ban, és arra van szükség, hogy ismét megtegye, lépjen vissza a jelöltségtől a demokrácia érdekében.

"Számtalan ilyen vélemény van. Demokrata képviselők is megszólaltak, azt hangoztatva, hogy lépjen vissza az amerikai elnök. És érzi ezt az amerikai elnök stábja is: csütörtöki – nem hivatalos forrásból származó – hírek szerint

Joe Biden tanácsadói köre leül azokkal a demokrata párti szenátorokkal és képviselőkkel, akik nyilvánosan is Biden visszalépéséről beszéltek, tehát egyfajta kármentés zajlik"

– fogalmazott Fekete Rajmund.

Arra az esetre, ha az elnök visszalépne a jelöltségtől, lehetséges utódként Kamala Harris neve szokott előkerülni, de mellette sem egyértelműen áll ki a Demokrata Párt. 2020-21-ben, amikor Joe Biden átvette a stafétát Donald Trumptól, akkor Kamala Harrist tudatosan és nagyon látványosan elkezdték építeni mind a sajtóban, mind pedig politikai körökben, és már akkor is voltak olyan vélemények, hogy egy idő után Biden visszalép és a helyére Harris fog kerülni. Ám ő annyira rossz teljesítményt nyújtott alelnökként, hogy Fekete Rajmund szerint alig fél évet adtak neki a nyilvánosság előtt, és utána látványosan eltüntették az amerikai politikából.

"Óriási baklövései voltak, és emellett látszott, hogy sem a népszerűsége, sem az ismertsége nem adott okot arra, hogy felépítsék. Most nyilvánvalóan próbálkoznak, épp az Economistnak volt egy közvélemény-kutatása Harrisszel kapcsolatosan. Mellette rendre fel szokott merülni lehetséges jelöltként Barack Obama feleségének, Michelle Obamának a neve, aki kategorikusan el szokott zárkózni attól, hogy elnöknek jelöltesse magát" – fogalmazott az Amerika-szakértő.

Még van három-négy olyan potenciális név, akiket demokrata körökben emlegetnek. Közülük Fekete Rajmund kiemelte

Gavin Newsomot, Kalifornia kormányzóját,

aki a jelenlegi elnökjelöltekhez képest fiatal a maga 56 évével, és egy olyan megnyerő politikus, aki egyaránt tud üzeneteket eljuttatni, gesztusokat gyakorolni a demokraták mérsékelt, illetve progresszív szárnya felé is. Most épp azért kongatják a vészharangot egyes demokraták, mert attól félnek, hogy ha záros határidőn belül nem dől el, ki lesz a demokrata jelölt, akkor Joe Bidennel az élen el fogják veszíteni a Fehér Házat, a szenátust és a képviselőházat is. Ők inkább azt választanák, hogy néhány hónap alatt megpróbáljanak felépíteni egy új jelöltet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×