Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Új állampolgársági törvény él Németországban: indul a bevándorlók rohama

A németországi török közösség arra számít, hogy sokan kérelmezni fogják, hogy a török mellett német útlevéllel is rendelkezzenek, a kurd közösség ugyanakkor attól tart, hogy a honosított törököknek nagyobb befolyásuk lesz a német politikára.

A csütörtökön hatályba lépő új állampolgársági törvény a korábbinál jóval liberálisabban teszi lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését. A Die Welt ezzel kapcsolatban a németországi török közösség elnökét idézte, aki a honosítási kérelmek ugrásszerű növekedésére számít. Gökay Sofuoglu szerint a Németországban élő törökök közül sokan, amilyen gyorsan csak lehet, benyújtják a kérelmet, hozzátéve, hogy évente 50 ezer kérelem valószínű.

A kérelmek feldolgozása időbe telik, de már sok városban nehéz egyáltalán időpontot szerezni a bevándorlási hivatalokban. Sofuoglu szerint

sokuk fejében még az is megfordulhat, hogy sikeres honosítás után akár már a jövő évben részt vehetnek a németországi parlamenti választáson.

A németországi kurdok közössége ugyanakkor az állampolgársági reformmal kapcsolatban szögesen ellentétes állásponton van. A Die Welt idézte a közösség elnökét, Ali Ertan Toprakot, aki hangsúlyozta, hogy a törvényt jelenlegi formájában nem tartja kielégítőnek.

"Nem szeretném, hogy antiszemiták, török nacionalisták és iszlamisták német útlevelet kapjanak. Éppen elég nácink van ebben az országban" – hangoztatta Toprak. Korábbi adatok szerint a Németországban élő kurdok száma több mint hatszázezer.

A június 27-én hatályba lépő új állampolgársági törvény szerint a bevándorlók gyorsabban megszerezhetik a német állampolgárságot. A honosítás a korábbi nyolc év helyett öt év elteltével, sőt a "különleges integrációs teljesítmények" esetében pedig akár három év után is lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×