eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Új állampolgársági törvény él Németországban: indul a bevándorlók rohama

A németországi török közösség arra számít, hogy sokan kérelmezni fogják, hogy a török mellett német útlevéllel is rendelkezzenek, a kurd közösség ugyanakkor attól tart, hogy a honosított törököknek nagyobb befolyásuk lesz a német politikára.

A csütörtökön hatályba lépő új állampolgársági törvény a korábbinál jóval liberálisabban teszi lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését. A Die Welt ezzel kapcsolatban a németországi török közösség elnökét idézte, aki a honosítási kérelmek ugrásszerű növekedésére számít. Gökay Sofuoglu szerint a Németországban élő törökök közül sokan, amilyen gyorsan csak lehet, benyújtják a kérelmet, hozzátéve, hogy évente 50 ezer kérelem valószínű.

A kérelmek feldolgozása időbe telik, de már sok városban nehéz egyáltalán időpontot szerezni a bevándorlási hivatalokban. Sofuoglu szerint

sokuk fejében még az is megfordulhat, hogy sikeres honosítás után akár már a jövő évben részt vehetnek a németországi parlamenti választáson.

A németországi kurdok közössége ugyanakkor az állampolgársági reformmal kapcsolatban szögesen ellentétes állásponton van. A Die Welt idézte a közösség elnökét, Ali Ertan Toprakot, aki hangsúlyozta, hogy a törvényt jelenlegi formájában nem tartja kielégítőnek.

"Nem szeretném, hogy antiszemiták, török nacionalisták és iszlamisták német útlevelet kapjanak. Éppen elég nácink van ebben az országban" – hangoztatta Toprak. Korábbi adatok szerint a Németországban élő kurdok száma több mint hatszázezer.

A június 27-én hatályba lépő új állampolgársági törvény szerint a bevándorlók gyorsabban megszerezhetik a német állampolgárságot. A honosítás a korábbi nyolc év helyett öt év elteltével, sőt a "különleges integrációs teljesítmények" esetében pedig akár három év után is lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×