Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az izraeli kormány kész lenne elfogadni az amerikai elnök gázai béketervét. Ez azonban még nem jelent azonnali fegyvernyugvást, és egyelőre a konfliktus vége sem látszik. Ophir Falk, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő külpolitikai főtanácsadója a The Sunday Times brit lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Joe Biden javaslata „nem egy jó alku”, azzal viszont egyetértenek, hogy az összes túszt ki kell szabadítani. „Sok részletet kell még kidolgozni” – fogalmazott a tanácsadó, hozzátéve, hogy az alapvető izraeli feltételek és célok – köztük „a túszok szabadon bocsátása és a Hamász mint népirtó terrorszervezet megsemmisítése” – nem változtak.

Csicsmann László az InfoRádióban elmondta: több vezető izraeli politikus mellett Jichák Hercog államfő is pozitívan fogadta az amerikai elnök béketervét, melyet a Közel-Kelet-szakértő szerint

több helyi, regionális, illetve globális ok miatt várhatóan elfogad majd a Netanjahu-kormányzat.

Annak ellenére is létrejöhet ez az egyezség, hogy az izraeli kabinet megítélése szerint alapvetően „nem jó megállapodásra” tett javaslatot Joe Biden.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette: az izraeli miniszterelnök mozgástere beszűkült, egyre növekszik a belső nyomás és a társadalmi elégedetlenség, Netanjahu pedig még nehezebb helyzetbe kerülne, ha állandósulnának a tüntetések, valószínűleg ezért nem volt elutasító az izraeli fél az amerikai elnök béketervével kapcsolatban. A szakértő emlékeztetett, hogy az izraeli kormányfő két fontos célt tűzött ki közvetlenül a gázai konfliktus tavaly októberi kitörését követően:

• a Hamász teljes megsemmisítését
• a túszok kiszabadítását, illetve hazahozatalát

Mivel azóta egyik célkitűzést sem sikerült maradéktalanul elérni, az izraeli lakosság egyre türelmetlenebb Benjamin Netanjahuval szemben, aki így az elemző megítélése szerint most „taktikai lépésre” kényszerül, engednie kell az amerikai kormányzat, illetve a nemzetközi közvélemény kérésének, vagyis előbb-utóbb el kell rendelnie a tűzszünetet.

Ezzel együtt Csicsmann László felhívta a figyelmet arra, hogy Netanjahu nem tett le arról a céljáról, hogy az izraeli hadsereg felszámolja a Hamászt. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jelentős hatású regionális folyamatok zajlanak a Közel-Keleten. Washington például Szaúd-Arábiával tárgyal, és egy háromoldalú megállapodás megkötését kezdeményezte, amelynek értelmében az Ábrahám-egyezményeket kvázi kibővítve a szaúdiakat is bevonná az Izraellel való együttműködésbe, amely az arab országokkal fennálló kapcsolatok normalizálására törekszik.

Szaúd-Arábiának azonban nyilván feltételei vannak ezzel kapcsolatban, melyek közül a legfontosabb a palesztin állam önállóságának elismerése lenne.

Az egyetemi tanár úgy véli, „égető nyomás van most az izraeli kormányon”, amely éppen emiatt várhatóan nem tehet majd mást, mint elfogadja a tűzszünetre tett javaslatot. Megjegyezte: nemcsak a Biden-adminisztráció részéről növekszik a nyomás Izraelre, hanem gyakorlatilag minden irányból. Nemrég ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joav Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.

Ugyanakkor Csicsmann László szerint a tűzszünetet csak átmeneti időre rendelheti el az izraeli kabinet, amely a már említett célok eléréséig vélhetően nem áll el a háborútól, vagyis a gázai konfliktus valószínűleg nem zárul le egyhamar. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben számos példa volt rá, hogy egy-egy fegyveres konfliktusban egy időre megnyugodtak a fegyverek, majd az adott cél, igény vagy követelmény teljesítése után folytatódtak a harcok.

Veszélyben az egységkormány

A szakértő felidézte, hogy már nagyon régóta tárgyalnak közvetítőkön keresztül a szemben álló felek arról, hogy három szakaszban lehetne megvalósítani a tűzszünetet, illetve a túszok átadását, és most Joe Biden is ugyanerre tett javaslatot. Az első szakaszban az izraeli hadsereg kivonulna a Gázai övezet lakott területeiről, és hat hét alatt kellene elengednie a Hamásznak a nőket, a gyermekeket és a sebesülteket, a következő periódusban az összes többi túsz szabadulna ki, majd végül következhetne a Gázai övezet újjáépítése az elképzelések szerint. Csicsmann László nem tartja valószínűnek, hogy ez a forgatókönyv ebben a formában megvalósuljon, mert alapvető kérdésekben nem közelednek egymáshoz az álláspontok. „Jelen helyzetben egyensúlyoznia kell Netanjahunak a belső, a regionális és a globális szempontok között.

Rá nézve jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy ha tényleg elrendeli a tűzszünetet, akkor nem zárható ki még az sem, hogy felbomlik a nemzeti egységkormány”

– magyarázta a Közel-Kelet-szakértő.

Két miniszter, a nemzetbiztonsági tárcát vezető Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter ugyanis jelezték, hogy nem támogatják a tűszünetre tett javaslatot. Ben-Gvir határozottan kijelentette: meggondolatlanul nem szabad alkut kötni, amely szerinte a jelenlegi formájában a terrorizmus győzelmét jelentené és Izrael biztonságát veszélyezteti. Mint fogalmazott, inkább feloszlatná a kormányt, minthogy beleegyezzen Joe Biden javaslatába.

Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich is egyetért abban, hogy ha a Netanjahu-kormány eleget tesz az amerikai kérésnek, akkor az izraeli hadsereg könnyen elveszíthet minden olyan katonai előnyt, amit tavaly október óta kemény harcok árán szerzett meg a Gázai övezetben. „Ebben a helyzetben kétséges Netanjahu politikai túlélése, bár a tűzszüneti javaslat elfogadása éppen abba az irányba mutatna, hogy a miniszterelnök valahogy megpróbálja megőrizni a támogatottságát” – tette hozzá a szakértő.

A Hamász is időnyerésre játszik

A Hamász nemrég jelezte, hogy támogatná a tűzszünetet, de továbbra is nagyon sok a kérdés és a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mennyire bízna meg egymásban a két fél például a túszok átadását illetően. Csicsmann László közölte: a Hamásznak is az a célja jelenleg, hogy időt nyerjen, ezért reagált pozitívan a fegyverszünet ötletére. A palesztin iszlamista terrorszervezet most abban érdekelt, hogy megakadályozza az izraeli erőket abban, hogy kiszélesítse a szárazföldi offenzívát Rafah térségében, a távolabbi céljuk pedig az, hogy Izrael kivonuljon a Gázai övezetből.

Az egyetemi tanár úgy fogalmazott, a Hamász

nem egy rövid ideig tartó tűzszünetben, hanem állandó tűzszünetben érdekelt,

illetve nem enged abból sem, hogy a bebörtönzött palesztin foglyokat kiszabadítsa, mert részben ez tenné lehetővé azt, hogy a szervezet katonai ereje újjászerveződjön és megerősödjön a térségben.

Csicsmann László végül elmondta: nagy kérdés, hogy hol tarthatják fogva a túszokat, hányan vannak még életben, illetve akik élnek, ők milyen állapotban vannak. A jövő szempontjából pedig az a legfontosabb kérdés, hogy ki fog kormányozni a Gázai övezetben. Úgy véli, ebben Izrael nem fog engedni, és biztosan nem hagyná jóvá azt, hogy a Hamász tovább folytassa a hatalomgyakorlást a Gázai övezetben.

(A nyitóképen: Joe Biden amerikai elnököt és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt ábrázoló molinók egy Tel-Aviv-i irodaház falán 2024.március 5-én. A héber nyelvű felirat jelentése: „Te vagy a vezető, te irányítasz, te vezetsz el a teljes győzelemhez”.)