Jahja Szinvar, a Hamász vezetője évekig felügyelte a gázai titkosrendőrséget, amely a hírszerzés tisztviselői és a The New York Times által megszerzett belső dokumentumok szerint a palesztinok mindennapjait figyelte, és jelentéseket készített a fiatalokról, újságírókról és azokról, akik megkérdőjelezték a kormányt.

Mint az Index írta, a Hamász már régóta elnyomó kormányzati rendszert működtet Gázában, és sok palesztin tudja, hogy a biztonsági tisztviselők szigorúan figyelik őket. De az Általános Biztonsági Szolgálat tevékenységéről szóló 62 diából álló prezentáció, amelyet mindössze hetekkel az Izrael elleni október 7-i támadás előtt tartottak, megmutatja, hogy a nagyrészt ismeretlen egység milyen mértékben hatolt be a palesztinok életébe.

A dokumentumok szerint az Általános Biztonsági Szolgálat néven ismert egység a gázai informátorok hálózatára támaszkodott, akik közül néhányan saját szomszédjaikat jelentették fel a rendőrségnek. Az emberek azért kerültek biztonsági aktákba, mert részt vettek tüntetéseken vagy nyilvánosan bírálták a Hamászt. Egyes esetekben a feljegyzések arra utalnak, hogy a hatóságok követték az embereket, hogy megállapítsák, nem folytattak-e házasságon kívüli romantikus kapcsolatot.

Az Általános Biztonsági Szolgálat hivatalosan a Hamász politikai párt része, de úgy működik, mintha a kormányhoz tartozna. (A szolgálat egyike a három legfontosabb belbiztonsági szervnek Gázában. A másik kettő a katonai hírszerzés, amely jellemzően Izraelre összpontosít, és a belügyminisztérium egyik ága, a belbiztonsági szolgálat.)

Az Izrael elleni háború előtt havi 120 ezer dolláros kiadással az egység 856 főből állt, a feljegyzések szerint. Közülük több mint 160-at azért fizettek, hogy a Hamász propagandáját terjessze és online támadásokat indítson a szervezet ellenfelei ellen otthon és külföldön. Az izraeli támadások miatt az egység mai státusza nem ismert.

Mindezek mellett az Általános Biztonsági Szolgálat a Hamász embereinek, vagyonának és információinak védelmén, valamint a vezetőség döntéshozatalának támogatásán dolgozik. Az akták olyan, a másként gondolkodókkal szembeni módszereket említenek, mint a cenzúra, a megfélemlítés és a megfigyelés, és kevéssé a fizikai erőszak.

A dokumentumokat az izraeli katonai hírszerzési igazgatóság tisztviselői bocsátották a The Times rendelkezésére, akik elmondták, hogy azokat gázai rajtaütések során foglalták le. A riporterek ezután interjút készítettek azokkal az emberekkel, akiket az aktákban megneveztek.