Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő
A IATA Turbulence Aware platformja az Emirates egyik Boeing repülőgépének fedélzetén
Nyitókép: Emirates

Új módszer kezd terjedni a turbulenciák kikerülésére

Egyre több tanulmány állítja, hogy gyakoribbak lesznek a most még ritkának számító erős turbulencia-jelenségek.

A repülésben a légköri viszonyok - áramlás, sebesség, légnyomás - rendkívül gyors változása jelenti lényegében a turbulencia jelenségét. Többféle turbulencia is létezik, például zivatarokban a légtömegek olyan intenzíven áramlanak fel és le, és olyan extrém változásokat produkálhat ilyenkor a légkör, hogy az akár akár kárt is okozhat a repülőkben, ezért azok sosem repülnek bele zivatarfelhőkbe. Ezek a veszélyes zónák nagy nedvességtartalmuk miatt könnyen előrejelzhetőek és a gépek kikerülik őket, vagy ha például egy zivatarláncolat érkezik és nem kerülhetnek, kényszerűen visszafordulnak.

Másként, de legalább ilyen veszélyes lehet az úgynevezett clear-air turbulence (CAT), amely többnyire a 12 és 18 kilométeres magasságok között húzódó széles futóáramlatok mellett alakul ki, a mozgó légtömegek sebessége közötti óriási különbség miatt. Ezeket a turbulenciákat nem látják a radarok és szabad szemmel figyelve sem utal rájuk semmi. A pilóták repülés előtt kapnak ugyan róluk hozzávetőleges információkat, ám sokszor csak akkor derül ki, hol is vannak pontosan, ha a gép már beléjük került és rázkódik.

A menet közben "felfedezett" turbulenciákat a pilóták jelenthetik a légi irányításnak, amely aztán továbbadja az információt a többi, arra repülő gépnek.

Van azonban már egy másik rendszer is, amelyet a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) üzemeltet. A Turbulence Aware program egy globális, valós idejű, részletes és objektív adatcsereplatform.

Világszerte több ezer járat anonim adatait összesítve nyújt pontos információt a légi közlekedési szakemberek számára, hogy a pilóták a lehető legkisebb korrekcióval tudják kikerülni a turbulens áramlásokat.

Ehhez a rendszerhez (lásd a nyitóképet) most egyébként az Emirates is csatlakozott. Az Airportal beszámolója szerint a világ legnagyobb nemzetközi légitársasága több mint 140 repülőgépét látta el a szükséges fedélzeti szoftverrel, amely automatikusan megosztja a turbulencia-jelentéseket a platformhoz adatokat szolgáltató légitársaságokkal.

Emellett együttműködnek a Lufthansa Systems vállalattal is, amelynek Lido mPilot navigációs platformja szintén biztosít időjárási adatokat. A három szervezet összekapcsolja a méréseket, így percről percre friss, rendkívül pontos turbulencia-információkkal és -előrejelzésekkel látják el az Emirates és a többi, a rendszert használó légitársaság pilótáit.

A Turbulence Aware a működése óta több mint 700 millió utas számára nyújtott biztonságosabb repülést, és ez a szám egyre csak nő, ahogy újabb légitársaságok csatlakoznak a programhoz.

Ritka, de gyakoribb lehet

Az erős turbulencia egyébként jelenleg nagyon ritka. A jelenség a repülőt nem veszélyezteti, de az utasokra és az utaskísérőkre veszélyes, ha nincsenek bekötve, vagy ha az utastérben nem rögzített tárgyak (csomagok, forró italok stb.) "felröppennek" miatta. A légitársaságoknak emellett további nehézséget okozhatnak az ilyen jelenségek azzal, hogy adott esetben útvonalat kell változtatniuk.

A Telex korábban arról írt, hogy az erős turbulencia jelensége a klímaváltozással gyakoribb lehet. Egy idén januárban publikált kutatás szerint a repülők évente 68 ezerszer találkoznak mérsékelt vagy annál nagyobb turbulenciával, egy tavaly júniusi tanulmány szerint pedig a derült égből turbulencia előfordulása 1979 és 2020 között bizonyos helyeken 55 százalékkal nagyobb lett. Paul Williams, a Readingi Egyetem légkörkutatója a BBC-nek azt mondta, ennek hátterében röviden összefoglalva az áll, hogy

a klímaváltozás miatt egyre nagyobb a hőmérséklet-különbség a futóáramlatok keletkezése mögött álló hideg és meleg légtömegek között, így ezek egyre instabilabbak.

Emellett felmerülhet az is, hogy a zivatarfelhőkhöz kapcsolható, villámlással járó viharok rendkívül erős turbulenciát tudnak okozni, az elmúlt években pedig több kutató felvetette, hogy az intenzívebb zivatarok mennyisége és a villámtevékenység is növekedhet a globális felmelegedés miatt. (Ennek bizonyítására még további vizsgálatokat kell végezni.)

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×