eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Viták középpontjában a hadkötelezettség bevezetése Németországban

Hosszabb ideje napirenden van az általános hadkötelezettség bevezetése, pontosabban "visszavezetése" Németországban. Boris Pistorius védelmi miniszter felkarolta a törekvést, tervének bemutatását mostanra ígérte, de csak az alternatívákat vázolta.

Németországban 2011-ben hivatalos megfogalmazás szerint "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, mindenekelőtt pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart. A hadkötelezettség újbóli bevezetése azóta több alkalommal is felmerült, a költségvetés azonban mindig "közbeszólt".

Oroszország Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúja óta ugyanakkor felerősítette a kötelező katonai szolgálat bevezetését célzó követeléseket. A sors különös forgatókönyve, hogy főként az az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatja ezt, amely a Merkel-korszakban az említett felfüggesztés fő szószolója volt. De támogatásáról biztosította a hadkötelezettség bevezetését Frank-Walter Steinmeier államfő is, igaz, az elnök egyfajta kötelező szociális szolgálatra tett javaslatot.

A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció azonban megosztott a kérdésben. Elsősorban Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja és a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette FDP ellenzi ezt.

A Bundeswehr súlyos személyi problémákkal küzd. Jelenleg 182 ezer katona teljesít meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. A cél az, hogy legkésőbb 2031-re ezt legkevesebb 30 ezer fővel növeljék.

Maga Pistorius az elmúlt időszakban több ízben is hangsúlyozta, hogy olyan hadseregre van szükség, amely "felkészültebb egy esetleges háborúra". Az általa ezzel kapcsolatban használt "kriegstüchtig" jelző azóta a német média egyik legtöbbet említett kifejezésévé vált.

Mindennek ellenére rendkívül kevés a jelentkező hivatásos, de akár tartalékos katonai szolgálatra is.

Ennek nyomán sajtóértesülések szerint a miniszter elállt attól a tervétől, hogy a kötelező katonai szolgálat bevezetésére vonatkozó tervvel álljon elő. A Der Spiegel arról számolt be, hogy Pistorius az SPD végrehajtó bizottságának zárt ülésén tájékoztatta pártja illetékeseit, akik "megelégedéssel" könyvelték el ezt. Sőt állítólag maga Scholz kancellár is arra ösztökélte védelmi miniszterét, hogy a kötelező katonai szolgálatot semmiképp ne vesse fel a június 9-i európai parlamenti választások előtt.

A szociáldemokrata képviselők ugyanakkor nem maradtak tervek nélkül. Az SPD főtitkára, Kevin Kühnert arról tájékoztatott, hogy Pistorius alternatívákat vázolt fel a Bundeswehrben tapasztalható személyiállomány-hiány enyhítésére. A főtitkár szerint jelenleg a miniszter javaslatai alapján a végleges változaton dolgoznak.

A lap szerint az említett alternatívák az önkéntes modell bevezetését irányozzák elő. Így például a fiatalokat rá kellene venni arra, hogy tizenkét hónapra önkéntesként csatlakozzanak a Bundeswehrhez, amit különböző ösztönzőkkel próbálnának segíteni. Egyebek között a jogosítvány ingyenes megszerzésével, vagy épp az egyetemi tanulmányokhoz nyújtott kedvezményekkel, például az egyetemi diákhitel törlesztéséhez nyújtott engedménnyel.

A fiatalokat akaratuk ellenére besorozó kötelező katonai szolgálati modellt értesülések szerint már a miniszter is elutasítja. A kényszer helyett állítólag már ő is az önkéntesség híve.

Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a 30 év alatti fiatalok kétharmada elutasítja a kötelező katonai szolgálat bevezetését.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×