Infostart.hu
eur:
359.25
usd:
305.8
bux:
136332.64
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Védőkerítést építenek lengyel katonák a fehérorosz határon, Zubrzyca Wielka környékén 2021. augusztus 25-én. A 2,5 méter magas és nagyjából 180 kilométer hosszú kerítés létesítését azért határozták el, mert a lengyel hatóságok az utóbbi időben a migrációs nyomás jelentős növekedését tapasztalják, erősödik a Közel-Keletről Fehéroroszországon át az Európai Unió (EU) keleti határa felé irányuló illegális bevándorlás.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Onufryjuk

Fokozódik a hibrid hadviselés: ismét érkeznek a migránsok Fehéroroszországon keresztül

A német hatóságok szerint célzottan csempészik át a migránsokat fehérorosz területről az unióba.

Csaknem a nullára csökkent a télen az Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül Németországba érkező illegális migránsok száma, de most ismét erősödik a migráció a lengyel–német határon. Mindez – mint a tudósítást közlő ARD közszolgálati médium utal rá – a melegebb évszak beköszöntét tekintve nem meglepő. A különleges azonban az útvonal. A lengyel–német határon keresztül ugyanis egyre többen érkeznek Kelet-Németországba Oroszországból és Fehéroroszországból.

A WDR, az NDR hírtelevíziók, valamint a Süddeutsche Zeitung című lap információi szerint Fehéroroszország minden valószínűség szerint együttműködik Oroszországgal annak érdekében, hogy a válság elől, illetve a szegény területekről érkező migránsokat a lengyel határon keresztül célzottan az Európai Unióba csempésszék át.

A többi között erre utalnak a szövetségi rendőrség legfrissebb statisztikai adatai: idén tavasszal meredeken emelkedett a két országhoz köthető, jogosulatlan beutazók száma. Márciusban 412, áprilisban 670, májusban pedig a hónap közepéig már 416 ilyen "leleplezés" történt.

A számok alapján összességében a Németországba irányuló migráció tekintetében továbbra is balkáni útvonalon, valamint Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon keresztül történő migráció dominál összevetve az Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül érkezők számával. A források szerint ugyanakkor ez utóbbit illetően jelentős különbség az, hogy ezt a migrációt európai politikusok és biztonsági hatóságok nagyrészt "irányítottnak" tekintik.

Német biztonsági körökben aggodalommal figyelik fejleményeket. A tavaszi ugrásszerű növekedés után nem zárható ki a további emelkedés. Ezzel összefüggésben értékelték úgy biztonsági körökben, hogy "hibrid hadviseléssel" van dolguk.

A hatóságok szerint bizonyos jelek irányított bevándorlásra utalnak, a migránsok közül néhányan adatokat is szolgálnak utazási útvonalukról.

A kutatások szerint a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy az oroszországi vízumot a hazájában működő orosz külképviselettől kapta. Eszerint Oroszország készségesen biztosítja a vízumot, hogy ezáltal csábítsa a migránsokat. Ezt követően az érintettek gyakran Moszkvába vagy Szentpétervárra repülhetnek, ahonnan Fehéroroszországba utazhatnak tovább, onnan pedig az EU országaiba.

A német szövetségi rendőrség adata szerint a Fehéroroszországba belépők fő származási országa a korábbiaktól letérően immár nem Irak, hanem Szíria és Afganisztán, de sokan érkeznek Szomáliából, Jemenből és Eritreából is.

A tudósítás emlékeztet arra, hogy 2021 óta ugrott meg az Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül történő migráció. Az Európai Unió államaiban azóta beszélnek arról, hogy a migrációt a két ország "fegyverként" használja.

A Frontex uniós határvédelmi ügynökség 2023/2024-re vonatkozó bizalmas kockázatelemzése szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy a migránsokat az EU külső határainak több pontján is nyomásgyakorlási eszközként használják fel. Az ügynökség nyilvántartásai szerint az ezzel kapcsolatos listán szerepel Oroszország és Fehéroroszország mellett Szerbia, Törökország, továbbá Líbia és Marokkó is.

Oroszország és Fehéroroszország esetében hibrid hadviselésről, a többi említett ország tekintetében az elemzés szerint "pusztán" nyomásgyakorlási eszközről van szó.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Miért akadozik az ipari energiatárolás Magyarországon?

Miért akadozik az ipari energiatárolás Magyarországon?

Csapó Dániel, a Planergy consulting üzletágvezetője az ipari napelemek és akkumulátorok helyzetét értékelve rámutatott, hogy bár a támogatási programok felgyorsították a telepítéseket, a piac egyelőre nem vált önfenntartóvá, a Vállalati Jedlik Ányos program iránti érdeklődés pedig messze elmaradt a várttól. A szakember bemutatta a DimenSim szimulációs szoftvert, amely adatalapon segít optimálisan méretezni napelemes és akkumulátoros rendszereket, és egy mintaprojekten keresztül szemléltette, hogy energiatárolóval kiegészítve a napenergia-beruházásokat jelentős költségmegtakarítás és drasztikusan rövidebb megtérülési idő érhető el. Csapó hangsúlyozta, hogy a következő ciklus várhatóan azokat a projekteket jutalmazza majd, amelyeket piaci alapon terveznek meg, és a támogatásra csak kiegészítésként tekintenek. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×