Szellemcápa, Ördögrája és Orka (kardszárnyú delfin). Ezek a ragadozók kölcsönözték a nevüket a legújabb haditechnikai fejlesztéseknek: az amerikai és az ausztrál víz alatti drónoknak – írja a CNN.

A szakértők már évek óta arról cikkeznek, hogy a jövőben a víz alatti hadviselés a tengerfenék uralmára fókuszál, hiszen itt futnak a legfontosabb energetikai és kommunikációs vezetékek is. Márpedig háború esetén óriási károkat okozhat a tengeri olaj- és gázvezetékek elpusztítása. Arról nem is beszélve, hogy teljesen meg lehet bénítani az ellenség utasításrendszerét azzal, ha elvágják az információs kábeleket.

Békeidőben az internetvezetékek észrevétlen lehallgatásával rengeteg bizalmas adatot, értesülést lehet szerezni.

A hidegháború egyik legjelentősebb hírszerzési akciója is az volt, amikor az amerikaiaknak sikerült lehallgató berendezést telepíteniük az Ohotszki-tenger mélyén futó szovjet információs vezetékre. Éveken át figyelték a Csendes-óceáni szovjet flotta parancsnokságának üzeneteit, utasításait.

Az ilyen akciókhoz azonban kevéssé alkalmasak az ember vezette tengeralattjárók. Egyrészt mert viszonylag hosszú ideig kell a tengerfenéken időzni, másrészt mert a küldetés meglehetősen veszélyes. Sokkal jobb, ha távolról irányított vagy önállóan működő robotok hajtják végre az ilyen küldetéseket. Éppen egy ilyen robotot mutattak be nemrég Ausztráliában. A Szellemcápa nevű víz alatti drónt az Anduril vállalat és az ausztrál haditengerészet mérnökei fejlesztették ki.

A drón moduláris felépítésű, vagyis a mindenkori küldetésnek megfelelő eszközökkel, műszerekkel, fegyverzettel lehet felszerelni. Így alkalmas hírszerzésre, felderítésre, megfigyelésre és csapásmérésre is. A gyártó ugyan nem sokat árult el a nagy hatótávolságú víz alatti robot technikai részleteiről, azt azonban büszkén közölte, hogy az első gondolattól a sorozatgyártásra érett prototípus megalkotásáig mindössze két év telt el. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a Szellemcápához nagyon hasonló, amerikai Orka nevű drón fejlesztése több mint egy évtizede tart.

A legnagyobb nehézséget a robotok távolról történő irányítása jelenti – írja a svájci Sensors című tudományos lap egyik, 2023-ban megjelent cikkében. A levegőben, a szárazföldön vagy a víz felszínén mozgó drónokat rádióhullámokkal irányítják. A robot-tengeralattjárók vezérlése viszont sokkal nehezebb és ezért bonyolultabb. Egyrészt jóval nagyobb energiájú rádióhullámokra van szükség, másrészt a vízben jelentős a jelveszteség, ami ráadásul a tenger hőmérsékletétől, mélységétől vagy éppen sótartalmától függően még változik is. Az amerikai és az ausztrál mérnököknek, úgy tűnik, sikerült megoldaniuk ezt a problémát, és olyan drón-tengeralattjárókat építettek, amelyek nagy távolságban, hosszú ideig képesek üzemelni.

Az amerikai haditengerészet a Boeing cég Orka robotján kívül egy másik drónt is tesztel. Ez a Northrop Grumman Ördögrája fantázia nevű gépezete, amely valóban hasonlít a névadójára. A méretes vízalatti robot legnagyobb előnyének a tervezők azt tartják, hogy szétszedhető és az alkatrészei öt szabvány méretű konténerben bárhova elszállíthatók. Ezzel egyrészt rendkívüli harcászati rugalmasságot biztosítanak a járműnek, másrészt jelentősen kitolják a működési idejét, hiszen nem kell üzemanyagot pazarolni addig, amíg a hadműveleti körzetbe ér. Elég ha annak közvetlen közelébe viszik a darabjait és azokat ott rakják újból össze.

A tengerészeti drónok jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az ukránok például a saját fejlesztésű robothajóikkal már a fekete-tengeri orosz flotta jó harmadát megrongálták vagy elpusztították. Úgy mértek megrendítő csapásokat az oroszokra, hogy igazából nincs is számottevő hadiflottájuk. Ezeknél a legfeljebb pár száz kilométeres hatótávolságú drónoknál viszont nagyságrendekkel komolyabb harcértéket képviselnek a több ezer kilométeres távolságban, akár hónapokig működő drón-tengeralattjárók.

Nem csoda, hogy szinte valamennyi jelentősebb tengeri hatalom igyekszik ilyeneket létrehozni. Közülük – az amerikaiak szerint – a legmesszebbre talán a kínaiak jutottak, akik már hosszú évek óta kísérleteznek legalább öt, különböző víz alatti robottal. De Oroszország, India, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Norvégia, illetve Irán és Dél-Korea is igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Nem is annyira elképzelhetetlen, hogy pár év múlva a nyugodtnak tűnő tengerfelszín alatt drónok fognak ólálkodni, és ha kell, harcolni is egymás ellen.

Az alábbi táblázat a legjelentősebb, ismert fejlesztéseket mutatja:

World Large Submarine Drones

There are a growing number of large and extra-large UUVs (uncrewed underwater vehicles).#IADN pic.twitter.com/OzgaMmALxR

— News IADN (@NewsIADN) January 19, 2023