Kétségkívül nagy meglepetés, hogy ennyire gyorsan kampánymódba kapcsol a szigetország, hiszen Rishi Sunak akár januárig is elhúzhatta volna a választások kiírását – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, aki szerint a brit kormányfő döntése vagy bátor tett, vagy őrültség; miután nem igazán hagy időt a választóknak arra, hogy felkészüljenek erre az eseményre. Meglátása szerint a miniszterelnök valószínűleg úgy értékelte a helyzetet, hogy az elkövetkezendő hat hónapban a kormánya nem tudna felmutatni olyan eredményeket, amelyek jelentős befolyással bírnának a választói preferenciákra; azzal együtt, hogy jelenleg sem áll túl jól a Konzervatív Párt szénája, jelentős veszteségeket szenvedett el nemrégiben az önkormányzati és általános választásokon, felmérések szerint a támogatottsága mindössze 23 százalék, szemben a Munkáspárt 44 százalékával – emlékeztetett az egyetemi docens.

Rishi Sunak szerdai bejelentése alkalmával a kampányt is elindította azzal, hogy megtartotta első kortesbeszédét. Ebben

elismerte, hogy a Konzervatív Párt követett el hibákat a múltban, majd hozzátette, hogy ő ezeket próbálta helyrehozni.

Ismeretes, Rishi Sunak közel másfél évvel ezelőtt "szinte" váltotta Boris Johsont kormányfőként, elődjének tevékenységét pedig számtalan botrány övezte, például a „partigate” ügye is említhető. Johnson lemondását követően Liz Truss következett, de mindössze egy hónapig volt hatalmon, mert olyan hibákat követett el a gazdaságpolitikában, amelyek a kamatfelárak megemelkedéséhez vezettek a legrosszabb pillanatban – az energiaválság miatt amúgy is nagy fokú elszegényedés volt tapasztalható –, a makrogazdasági mutatók pedig bedőltek.

"Rishi Sunak feladata az lett volna, hogy Johnson és Truss után valahogyan egységet és stabilitást teremtsen, de ez csak részben sikerült – mondta Gálik Zoltán. – Ezeknek az eredményeit emlegette fel szerdán a beszédében, de elismerte azt, hogy azért nagyon sok területen kell még tenniük.”

Utóbbiak között említhető a bevándorlás, illetve a menekültpolitika; bár néhány héttel ezelőtt sikerült elfogadni az úgynevezett Ruanda-tervet, ennek jövőbeni sikeressége nagyon kérdéses, de ha kudarccal végződik – akár a következő fél évben -, az még rosszabb fényt vetne a konzervatívokra.

Mint ismert, a szabály értelmében a menekültkérelmeket Nagy-Britannia a Ruandával megkötött megállapodás alapján nem az Egyesült Királyságban, hanem Ruanda területén bíráltatná el, illetve ott adna lehetőséget arra, hogy letelepedjenek azok, akik az új brit törvényben meghatározott módon, illegálisan léptek az Egyesült Királyságba. Itt elsősorban a La Manche-csatornán kis hajókkal érkező bevándorlókról van szó.

Bár a közvélemény-kutató szerint a Munkáspárt nagyarányú győzelme borítékolható – várhatóan még Skóciában is –, egyáltalán nem dőlhetnek hátra, hiszen 2010 óta nem nyertek választást – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán. A párt a változás poltikájával kampányol, vezetőjük megfogalmazása szerint szeretnék felváltani a toryk 14 éves kormányzása miatt kialakult káoszt. Győzelmük esetén sok mindent államosítanának, több pénzt költenének az egészségügyre, és hosszú távon változtatnának az európai integráció viszonyán. Ez nem az Egyesült Királyság visszatérését jelentené az Európai Unióba, hanem új szerződések, kiegészítő megállapodások aláírását – tette hozzá Gálik Zoltán.